Szent István király nem csupán Magyarország keresztény alapjait vetette meg, hanem mint Atila hun király szellemi örököse, a szkíta-hun népek nem-dogmatikus, szeretetre és szabadságra épülő szellemiségét hozta el Európába, ezzel megmentve a kontinenst a dogmatikus merevségtől.
 |
Szent István a Képes Krónikában |
1. Szent István és a nem-dogmatikus szkíta szellemiség
•
A szkíta életvitel: Görög és kínai források
szerint a szkíta-hun népeknél a közös birtoklás, az egyszerű gondolkodás, az
őszinte becsületesség és a barátságos, igazságos jellem volt a meghatározó. Nem
ismerték többek között a jövedelemmegtakarítást és a kapzsiságot.
•
Szent István öröksége: István szakrális
királyságfelfogása, melyet az „Intelmek”-ben fejt ki, ennek a szellemiségnek a
keresztény köntösbe öltöztetett folytatása. Eszerint az uralkodónak
békességesen, alázatosan, szelíden, harag, kevélység és gyűlölség nélkül kell
kormányoznia, mivel a szeretet gyakorlása vezet a legfőbb boldogsághoz.
•
Történelmi párhuzam: A magyar uralkodók
ugyanúgy, mint sok más példa mellett az ázsiai hun Wei-dinasztia Kínában,
tudatosan alkalmazkodtak a helyi kultúrákhoz, hogy üzenetüket befogadhatóvá
tegyék, miközben megőrizték a szkíta szellemiség lényegét.
 |
| Szent István király a Hősök terén (fotó: Teknős Miklós) |
2. A Turul-Árpád-házi királylányok békés küldetése
A megvilágosult Turul-Árpád-házi királyok, Atila és István
szellemi örökösei, politikai és katonai eszközeiket fokozatosan szellemi
eszközökre cserélték. A szkíta kultúra és a nem-dogmatikus szellemiség
elterjesztését nem hódítással, hanem békés kapcsolatok kiépítésével, főként
magyar hercegnők kiházasításával végezték.
 |
| A Turul madarat ábrázoló rakamazi hajfonat korong |
 |
| Rakamazi életfát ábrázoló honfoglalás korabeli tarsolylemez |
•
Kulturális hídépítés: A kifinomult műveltségű,
gyakran szentéletű hercegnők nagyszámú kísérettel érkeztek meg az új európai
udvarokba (Lengyelország, Türingia, Bizánc stb.).
•
Megtermékenyítő változások: Ezek a magyar
királylányok (mint például Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Piroska vagy Boldog
Kinga) mélyreható, megtermékenyítő változásokat hoztak létre a fogadó országok
szellemiségében, kultúrájában és civilizációjában, a szeretet-ösvény gyakorlati
példájával mutatva be a nem-dogmatikus szellemi-lelki utat.
•
A felszabadító törekvés: Ez a törekvés, a szkíta
szellemiség felszabadító terjesztése, egy évezredek óta folyó folyamat része,
amelynek tanításai 19 000 évvel ezelőtt kezdődtek Közép-Ázsiában a bön ösvény
keretében, és azóta számos hullámban termékenyítették meg az eurázsiai
kontinens peremén elterülő kultúrákat. Ez a felszabadító tevékenység ma is
folyik.
 |
| Szarmata királynő diadémja A Világfa (Életfa) és a Csodaszarvas egyértelmű kapcsolatát jelzi ez a szkíta-szarmata koronázási ékszer. A két szarvas az Életfával együtt alkotja a korona legfőbb hitbéli jelentését. (A szarmaták kelet-európai sztyeppéken az i. e. 3. századtól az i. sz. 4. századig élő iráni nyelvű lovasnomád népesség) |
3. A „Szkíta szeretet” nem-dogmatikus szellemisége
Ez a kifejezés a magyar (szkíta-hun-avar eredetű)
hitvilágnak, erkölcsnek és emberképnek azon elemeire utal, amelyek a
kereszténység felvétele után sem tűntek el, hanem annak szelíd, humánus
rétegével ötvöződtek:
•
Társadalmi szolidaritás: A sztyeppei népeknél
(és a régi magyarságnál) kiemelten fontos volt a közösségi szellem, a gyengék
(özvegyek, árvák) védelme.
•
Természetközeli hit: A dogmák helyett a tiszta
lelkiismeretre, az isteni szeretet közvetlen megélésére helyezik a hangsúlyt.
•
Erények a cselekvésben: A hitet a jótékonyság
gyakorlati tetteiben, nem pedig elméleti hittételekben mérik.
 |
| Az életfa mint Krisztus jelenik meg. Az életfa-motívum találkozott a népi ábrázolások szintjén az ókorig visszanyúló Világfa-ábrázolással - Pacino di Bonaguida - olasz festőművész, XII. század "Paradicsom mezejibe aranyszőnyeg leterítve, rengő bölcső reátéve, abban nyugszik az Úr Jézus. Az Úr Jézus Isten fia, jobb keziben aranyalma, megzúdítja a vesszejét, zúg az erdő, zeng a mező. Én nem láttam szebb termőfát, mint Úr Jézus keresztfáját, mert az vérrel virágozik, szentlélekkel gyümölcsözik." /Bukovinai népdal/ |
4. A Turul-Árpád-házi királylányok szerepe ennek elterjesztésében
|
Királylány |
Szerep Európában |
A „Szkíta Szeretet” Megnyilvánulása |
|
Árpád-házi Szent Erzsébet |
A keresztény jótékonyság legfőbb szimbóluma lett világszerte. |
Gyakorlati szeretet és alázat: Vagyonát szegényekre fordította, saját kezével ápolta a betegeket. Ez a szélsőséges önzetlenség a kereszténység mellett hozott, ősibb erkölcsi parancsra épült. |
|
Árpád-házi |
Lengyelország királynéja, a bányászok és a szegények támogatója. |
A népért való felelősség: Uralmi pozícióját a
rászorulók megsegítésére használta, bizonyítva, hogy a hatalom a közösség
szolgálatát jelenti. |
|
Árpád-házi |
Az aszketikus élet és az imádság példája. |
Nem-dogmatikus elmélyülés: A külső pompát elutasító, tiszta lelki életével a belső, személyes kapcsolatot hangsúlyozta Istennel, szemben a korabeli politikai és dogmatikus egyházi élettel. |
 | ||
Árpád-házi Szent Kinga
|
Szent István király valamint a Turul-Árpád-házi szent királyok, hercegek és hercegnők Atila hun király leszármazottjai és szellemi örökösei voltak, akik a szkíta-hun népek nem-dogmatikus, szeretetre és szabadságra épülő szellemiségét hozták el Európába. Ez a szellemiség a szeretet, együttérzés, bölcsesség és szabadság útja, amely évezredek óta jellemzi a szkíta-hun népek életvitelét.
 |
| Atila király - Nemrót Aranykertje Templom, Tar |