Magyar buddhista közösségek látogatása Kassai Lajosnál
2019. május 21. Kaposmérő
Az alábbi cikk Csöpel Láma, Kassai Lajos, Cser Zoltán, Mireisz László és Kovács Imre Barna beszélgetéséből készült.
A találkozó lényege, hogy mi hozza közel egymáshoz a buddhista spiritualitást és a Kassai Lajos által képviselt ősi magyar hagyományt, virtust. Mára nagyon kevés tiszta forrásunk maradt a kereszténység előtti magyarságról, az általuk képviselt szellemiségről, vallásukról. De ha lenne, sem biztos, hogy értenénk, hiszen a mai emberekből hiányzik az a szintű szellemi nyitottság, melyet Buddha rögzített, egy közel 2500 év előtti szellemi, spirituális szint. Talán csak azok értik meg, akik maguk is a belső ösvényt gyakorolják. - Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Mireisz László a beszélgetést.
Fontos látnunk, hogy a nagy Szkíta Birodalomból kiáradó embertömegek, sumérok, indek, hettiták, perzsák töltötték meg Európát. A magyarok, hunok képesek voltak olyan birodalmat létrehozni, ahol a spiritualitás és erő, a bölcsesség és az erkölcs képes volt egyesülni – szimbolikusan: ahol a sólyom emeli magasba a kardot. – E gondolatok után Mireisz László átadta Csöpel Lámának a szót.
Taron most egy olyan szentély, erőközpont, kegyhely épül, ami jelenleg hazánkban nincs. Mára teljesen elfelejtettük megvilágosult mestereinket, szentjeinket, isteneinket. Nem teszünk nekik felajánlást, nem emlékezünk rájuk. Voltak népcsoportok, például a Rábaközben, akik ezt fenn tudták tartani, de többségében úgy teszünk, mintha ezek a megvilágosult mesterek nem is lennének. Pedig itt vannak, köztünk vannak, a lelkünkben vannak. És a tari Szkíta és Magyar Kultúra Kőrösi Csoma Sándor Központja az a hely lesz, ahol ezeknek az ősöknek, a megvilágosult mestereknek szolgálatot tehetünk. Hiszen tudunk róluk, ismerjük a nevüket, az élettörténetüket, tanításaikat. Szépmezőszárnya, Csinosomdrága, Fehérlófia, Bíró János és sokan mások - megtalálható az emlékük, életük, tanításuk a magyar mágikus mesékben, a tündérmesékben. És ahogy Buddha élete maga a tanítás - mert a saját példáján keresztül mutatta meg, hogy mindenkinek buddhatermészete van, hogy mindenki elérheti a megvilágosodást -, pontosan erről szólnak az ő üdvtörténeteik is. Ugyanerről szólnak a magyar mágikus mesék, illetve úgynevezett tündérmesék. Megvan bennük a tanítás, kiolvasható belőlük minden. És a most épülő tari központ az ő szent helyük lesz, szobrokkal, hogy kifejezhessük feléjük szolgálatainkat. - Így foglalta össze Láma Csöpel az épülő tari Központ jelentőségét.
(bővebb információkat itt lehet elolvasni az épülő Központról: https://csomakozpont.blogspot.com/2019/02/a-szkita-es-magyar-kultura-korosi-csoma.html)
 |
| Kassai Lajos birtokán lévő szentély bejárata |
A hagyomány a szellem idő feletti jelenléte, a hagyomány mindig jelen van, amikor azonban időnek alávetve vagyunk, akkor nem kapcsolódunk a hagyományhoz. A templomok többsége hasonlóan működik, és a most épülő Központ kiváló helyszínt biztosít a hagyományokhoz kapcsolódni, mert alkalmas lesz arra, hogy az ember ezt az idő felettiséget realizálja.
Az ősi magyar kultúrában a templomokat üdvháznak hívták (E szóból lett az édház, majd az egyház szavunk). És mi az üdv? Az időn és téren túli tudatállapot.
Jelen korunk alap problémája a beszűkült komfort zóna, ahol nem lehet valódi eredményeket elérni - ekként vélekedik Kassai Lajos.
A Kárpát-medence a bölcsesség helye. Az itt élők, és ezt nyelvünk is mutatja, a mellérendelő nézetek szerint gyakorolnak. Nem a rang miatt tisztelünk valamit, hanem felismerjük, hogy tiszteletre méltó. Ezt a hozzáállást, hogy értelem alapon közelítjük meg a tanítást, nem szabad elveszítenünk.
Hihetetlen módon lehet fejlődni akkor, hogy ha valaki a test-lélek-szellemnek e gyakorlatát felismeri. Az ösvény definíciója, hogy az ösvény a test-lélek-szellem összhangjával nyílik ki. Erről szól a nemes nyolcrétű ösvény. Buddha életének különböző aspektusai megmaradtak a Rábaközben, mint Buda királyfi. Valamint ebben a hagyományban írják le, hogy vannak a teremtő istenek és a kis istenek, akik más néven a szövetség istenek, akiket meg lehet hívni a szövetségre. - Cser Zoltán szavai így világítottak rá arra, hogy tehát a magyarok istenének volt története, de ha elfelejtjük, ha elalszik a nemzet, akkor őt már nem lehet megidézni. Má-Tün olyan nekünk, mint a tibetieknek Guru Rinpocse. Mindig itt van, segít, csak meg kell idézni. Má-Tün ugyanolyan megvilágosodott fejedelem volt, mint Guru Rinpocse. Amikor távozott, megkérték az akkori tudók, hogy vállalja ezt a szövetség szerepet. Ami azt jelenti, hogy rendkívüli tudás elérhető általa, hogyha vannak, akik el akarják azt érni.
 |
| Kassai Lajos íjász és lovasíjász bemutatót is tartott |
Kovács Imre Barna elmondta, nem kell a történelmet túlzottan kutatni, mert az összes tanítás megvan, csak átnevezték gyermekmesének, az összes szertartás megvan, gyerekjátéknak hívják most, az összes jelkép megvan, úgy hívják őket, hogy népművészeti motívumok. A templom nem az a hely, ahol szertartások vannak, a templom egy olyan erő helye, ahova egyszerűen csak be kell menni, és ennek az erőnek a hatása érvényesül, és a többi szinte magától jön. A legjobb gyakorlat az, amikor a test, a lélek és a szellem együtt gyakorol. Lehet ez akár meditáció, vagy mozgás közben is lehet végezni. Ilyen alapokon nyugszik például a kalligráfia.
Ebben a Központban lesz lehetősége a buddhizmusnak és a hun hagyománynak az összetalálkozásra. A magyar hagyományban nem történt meg az, ami a védikus hagyományban megtörtént, hogy a reformerek megreformálták az eredeti tanítást. Itt és most ez ránk vár. Bizonyos értelemben feltámasztjuk a hagyományt, és meg is kell reformálnunk, hogy egyfajta buddhai mű végbemenjen.
A harcművészet egy harcos kaszt útja. A harcos útja a harci művészeteken keresztül teljesedik ki. Kassai Lajos ennek legtökéletesebb módját a lovasíjászatban találta meg. A harcos és a papi rétegnek megvan a saját útja. Az a jó, ha ezek az utak tiszták. És majd a megépülő Központtal kapcsolódunk azon a fajta spirituális szinten az őseinkhez, amit megépítünk, a Völgyben pedig a harcművészeteken keresztül. És ezek az utak kapcsolódnak.
Nagyon erős szellemi-kulturális forradalom előtt állunk. A Szkíta és Magyar Kultúra Kőrösi Csoma Sándor Központja által jön létre az összeköttetés a spirituális és harcos kaszt között. Ez a találkozó nagy pillanat volt, valami egészen nagy dolognak a kezdete.
A találkozót Láma Csöpel által vezetett tűzszertartással pecsételtük le. A szent tűzben elhamvadtak a megvalósítás akadályai, és felragyogott a résztvevők közösségének akaratából megnyitott út szakrális energiájának, az egyetemes jóságnak és bölcsességnek a fénye és melegsége.