Égi Templom Szent Oltárának hármas szentély kapujában
Alkotó: Velich Dóra Teo
1. Baloldali kép:
Égi megjelenése
Ankisza az Ég Királynője, Anyaisten, az élet úrnője, Nimród őskirályunk felesége, Hunor és Magor édesanyja a Magyarok Nagyasszonya. „Ég-Föld szülte” Őt ki az Ég és Föld között közvetít az isteni és az emberi világ között.
Égi koronája felett megjelenik az égi szférát megjelenítő szárnyas napkorong és a Nap madár (Turul) mint az ősi napkultusz szimbóluma.
Az ősi emlékezet szerint a földre érkező lelkek a tudást az égre írva kapták. Az időtlen bölcsesség a csillagok, csillagképek fényével lett az égre írva, ahogy őstörténetünk is az égboltra van írva. A beavató csillagképek az Istenek Útján a Tejúton vezetve tárják fel az Ősök szent titkait.
Csillagképek szimbólumai: (a kép tetején kétoldalt)
Baloldalt az Orion, jobboldalt a Göncöl és Sárkány csillagképek.
Az Orion, magyar nevén Nimród, egy magas szintű „beavató” csillagkép. Nimród csillagképe az égen a Fény és Világosság győzelmét szimbolizálja (nyári napforduló pont itt helyezkedik el).
A Göncöl csillag az Ősök lakhelye, az Ég Kapuja, a Mennyország bejárata, melyen keresztül juthatunk el Istenhez. A két Göncöl között a sarkcsillag az úr. A mozdulatlan közép a Sárkány csillagképnél a legfelsőbb Ősök helyét jelölte ki.
Ankisza mint Ős Anya, Nimród tündér anyja, Nimród égi párja és Tündér Ilona is egyben.
A képen kezeit az ég fele emelve, mintha látomásban, álmában megidézné az eljövendőt, feje felett megjelenik az ősi eredetmonda, mely a magyar királyság mitikus eredetét meséli el. A királyi család támogató ős atyja maga a turulmadár. Megelevenedik Emese legendája, amiben Álmos nemzetségét visszavezethetjük egészen Nimródig.
„Emesének Álmos vezér anyjának álmában, isteni látomásában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak.” A képen szereplő égig érő fa, az életfa, azaz a Tejút jelképe. Ezen az égig érő fán játszódik a csodaszarvas-vadászat, melynek során a szarvas asszonnyá változik. A csodaszarvas a csillagos ég és a Nap jelképe.
Égi Szent koronája felett látható az Ister-Gami (esztergomi) oroszlán az életfával. A napjelkép az isteni, égi eredet, tudás, védelem, kozmikus erő jelképe az Árpádok hatalmi szimbóluma. Testén a jelek az Isten nevét és a Magyar Királyságot szimbolizálják. A pajzson a szent csillagok együtt állása, alattuk a Göncöl és a Vénusz. A csillagok a mindenkori földi királyi párt az égi uralkodásba emelik. Az oroszlán ostorban végződő farka Atilla nagykirályt jelképezi.
Az Orion mellett a Tejúton kétoldalt a griff fejű szkíta csodaszarvas, mintha az égből szállna alá. Aranyló tüzes agancsai az Ősanyát és az Életfa ágait jelképezik. Testén a csillagokat hordozza, homlokán a fényes napot, oldalán a holdat, melyek napmadarak ölelésében ereszkednek alá az égből.
A Szarvas, mint ősi istenasszony vezet az úton, innen ered a hunok és magyarok népes sokasága. Ezt jelképezi a képen Ankisza ölében megjelenő turul és az életfa. Árpád népének hagyatékából az Életfa a tetején a hét virág a törzsén a hármas háromság jelképei. A végtelen fonat (mely később a koronázási jogaron is szerepel) a végtelen együttérzés és bölcsesség, a szeretet megjelenítője.
Alakját körbe veszik az Égből alászálló mitikus, szárnyas őrző állatok. Az oroszlánpár jelképezte a páros isteni hatalom átlényegülését a földi uralkodópárba. A turul szimbolikus rokona a griff, amely szintén a királyi hatalom és tekintély jelölője. A griff oroszlántestű, sasfejű, szárnyas állat a szent tűz őrzője, s az életfa vigyázója.
2. Középső kép:
NEMRÓT, HUNOR, MAGOR, ATILA
Középen: Nemrót, (Nimród, Ménrót, Nemrut, Nimrót, Nimrud) a szkíták nagy királya. Ő Hunor és Magor, azaz a hunok és a magyarok apja.
Hatalmas varázsló, mágus, aki a csillagok olvasásának legnagyobb mestere, az alkímia, az asztrológia és a numerológia tudósa is egyben. Megvilágosult nagy szellemi Tanítómester, jóságos bölcs király, az égi világosság, örök fény és szabadság ura.
Ő a Nap fia, feje felett emelkedik a Nap és szimbóluma a Napmadár, a Turul.
Csillagképek szimbólumai:
Képen felül, baloldalt Ikrek csillagkép, jobb oldalt Orion. Az Ikrek csillagkép: Hunor és Magor szimbóluma, maga a Napkapu, ahol a Fény tovább lép az Égi és Földi minőségek találkoznak, összekapcsolódnak.
Az Orion csillagai Nemrót (Nimród) kozmikus szimbóluma. Jelentős csillagkép a magyarság sorsában, mely elvezet az eridánuszi beavató útra és a galaxis középpontjához.
A csillagkép a vállán tartja a Tejutat, mint égi hazát, amerre mutatja az utat. Egyik kezében tartja íját, mellyel a Bikára (a csodaszarvasra) céloz, másik kezével pedig a Tejutat érinti.
A képen szkíta fejedelmi ünnepi öltözetben áll Nemrót két oldalán Hunor és Magor, a Csodaszarvas eredetmonda hősei, a hunok és magyarok ősei.
Előttük ül szakrális trónján Atila (Attila) a hunok ura, királyi szent koronával, kezében az égből kapott karddal. A legenda szerint Atila álmában megjelent egy ősz öregember, aki a jóslat szerint a szkíta ős Nemrót maga volt, s átadta neki a szent fegyvert. Nemrót és Atila isteni fegyvere, „Isten kardja” az isteni bölcsességből fakadó igazság csodatévő hatalmi jelképe. A jogar égi hatalmi jelvény. A csúcsos süveg az égiekkel való kapcsolatot jelképezi. Az isteni ostor a világ uralásának szimbóluma, az íj és a nyíl a szeretet és bölcsesség megvalósítását, a felső és alsó világok közti átjárást szimbolizálja. A turul feletti tükör az igazság, a leplezetlen valóság jelképe.
A Napkereszt, életkerék, a körforgást, a teremtőerőt és a halhatatlanságot, a végtelent és kezdet nélküliséget, a határtalan égi erényeket szimbolizálja. Négy karja a négyesség szimbóluma, a négy égtájat és világszférát jelöli, az élet négy rendjét ezen belül az emberi és a mennyei lények rendjét jelképezi. A három kör a három ékszer – helyes hit, tudás és viselkedés.
A kapuőrző szárnyas állatok a bika és az oroszlán a város és a palota kapujának oszlopain őrködnek. A bikát és a madarat egyesítő szimbólumok védelmet nyújtanak. Körülöttük jelennek meg az Égi világ szimbólumai a szárnyas, mitikus állatok a mágus pap királyok kísérői, őrzői.
Atila trónján kétoldalt mitikus madarak láthatóak. A madár az Ég és Föld között szárnyal, így válik közvetítővé ember és a felső világ között. Az emberi lélek szimbólumaként, a felemelkedés, az égbe szállás, Istennel való kapcsolat emblémája. A Nap az élet, az energia, az éltető tűz, amihez a főnix, a sas, illetve a sólyom is szorosan kapcsolódik.
A trón előtt helyezkednek el az őrző-védő szárnyas állatok az oroszlán és griff. Az Ég és a Nap szent állatai, szoláris jelképek. A hajnal arany fénye, a szent tűz és fény őrzői, az isteni hatalom és szentség őrei. A földi és égi hatalom megtestesítői, a mennybemenetel és feltámadás szimbólumai.
NEMRÓT
Égi megjelenése (Aki az Égből jött)
„Nap Ős”, aki az Égből alászáll, fényével bevilágítja az utat, és népünket elindítja vállalt küldetésével földi útján. Ő az Égi Hadak Ura, aki az Orion csillagképből nyilával őrködik nemzetünk sorsa fölött.”
Nemrót, mint a magyarok ősapja, Égi Vadász, időtlen mitikus őskirály, aki a csillagok felett jár.
Feje felett a szárnyas napkorong a Turul madárral. Mintha ő is álmot látna, látomásában az égből ereszkednek alá a jövő nemzedékei a hős Árpád-házi leszármazottak nyilazó lovasai.
Kétoldalt őrző, védő szent állatok, szárnyas oroszlánok és griffek őrködnek az Égi Kapu lépcsős bejáratánál. Oszlopai mögül előtűnik a legendás Nemrót tornya, mely felért a földtől az égig. A Szent Trónt szárnyas griffek és szarvasok díszítik. Kétoldalt az isteni uralkodó kísérőjeként megjelennek a mitikus lények és sárkányok.
A világ első szakrális uralkodója, aki az égből kapta koronáját. Fején az égből jött szakrális korona, kezében a szent fokoshoz hasonló kultikus jelentőségű eszköz a magyarság egyik misztikus fegyvere. Egyes tanulmányok szerint a Magyarság és Isten által kötött szövetség jelképe. A szkítáknál, hunoknál, az égi fokos népeinél a „harci-fogadalmi” bárdok, „fokosok” szerepe jelentős.
Szertartásos ünnepi öltözetén, isteni vértjén a Turul, a Párduc és a Sárkány az Isteni eredet jelvényei. Ők a Világhegyen álló Világfa Őrzői. A hegy az öröklét a kozmikus rend és az uralkodó szimbóluma. Az Ősvízből, Élet vizéből emelkedik ki a hármas Világhegy, ami a kozmikus Világközép (kép alján) a „szent tér” attribútuma. Szimbolikus átjáró a létezés síkjai között. A Világhegy a Halhatatlanok, Istenek és Tündérek lakhelye. A Világhegyen és a Tejúton át közvetítő legendás madarak és a kaput őrző sárkányok, a bölcsesség és megvilágosodás hírnökei, hídként kötik össze az Eget a Földdel.