A szkíta-magyar
filozófia nagy hatással volt Eurázsia kultúráira, beleértve a közép-eurázsiai
szkíta övezetet, valamint Európa, Irán, India, Kína, Japán, Délkelet-Ázsia,
Polinézia és az amerikai indiánok peremvidéki kultúráit. Jelentős hatással volt
a bön, a buddhizmus, a taoizmus, a konfucianizmus, a zoroasztrizmus és a
kereszténység fejlődésére is.
 |
| Égen-földön járó szarvas motívum zászlón (A zászló a Nemrót Aranykertje Templom előtt található Taron) |
A szkíta filozófia és belső ösvény néhány kulcsfontosságú tétele:
1. A valóság természete
A szkíta filozófia azt tanítja, hogy a valóság nem az, aminek látszik. Amit mi valóságként élünk meg, az egy összetett és illuzórikus képzetvilág, amelyet az elménk hoz létre. Minden lény valódi természete alapvetően tiszta és megvilágosodott. A valóság alapvető természete az eredendő önazonosság hiánya. A valóság alapvető természete a tudat, amely végső értelemben feltétel nélküli.
 |
| A Szkíta Bölcs Buddha |
2. A megvilágosodáshoz vezető út
Minden lény eredendően megvilágosodott, isteni természetű, ám ezt hétköznapi életünkben nem ismerjük fel, mert bezárkózunk a zavaros tudatunk által teremtett látszatok „valóságába”, és ezért szenvedést tapasztalunk. A megvilágosodás a szenvedéstől való megszabadulás állapota, amelyet az együttérzés, a bölcsesség és az ügyes módszerek gyakorlása révén érhetünk el. A megvilágosodáshoz vezető út az önfelfedezés útja. Magába foglalja a valóság valódi természetének megértését, és a feltételekhez kötött létezéshez való ragaszkodásunk legyőzését. Minden lénynek megvan a képessége arra, hogy elérje a megvilágosodást.
3. Az együttérzés és a szeretet
Az együttérzés és a szeretet a megvilágosodott harcos, a szkíta belső spirituális út gyakorlójának legfontosabb tulajdonsága és gyakorlata. A megvilágosodott harcos önzetlenül, minden lényre kiterjedő egyetemes szeretettel, elfogulatlan együttérzéssel és bölcsességgel szolgálja minden lény javát.
 |
| Maitréja bódhiszattva - A szeretet és együttérzés ébredő hőse (Gandharai művészeti ábrázolás - Pakisztán, i. sz. 3. század) |
4. A meditáció gyakorlása
A meditáció a legfontosabb gyakorlat a szkíta belső ösvény hagyományában. Ez egy olyan módszer, amely arra neveli az elmét, hogy legyen mindig tudatosan a jelenben, és úgy lássa a világot, ahogyan az valójában van.
 |
| Az ébredés hőse meditál Gandhara ősi tartománya - Észak-Pakisztán, i.sz. 2-3 sz. |
5. A karma – az ok és okozat törvénye
Tetteink meghatározzák jövőbeli tapasztalatainkat. A jótékony tettek visszahatása a gyakorlójukra a boldogság és minden pozitív tapasztalat; az ártalmas tettek visszahatása az elkövetőjükre a szenvedés és minden negatív tapasztalat.
6. Tiszta szemlélet
Mindig legyen tiszta a szemléletünk, lássuk meg mindenben a jót. Ne legyünk gyűlölködők, rosszmájúak, irigyek, féltékenyek, hanem örüljünk mások boldogsága, sikerei, erényei láttán. Legyünk mindig jószívűek.
 |
| Bronz övhorog Ordosz, Belső-Mongólia, feltehetően 17. század |
A szkíta-magyar filozófia alapvető tanításait gyakran mélyértelmű, frappáns metaforákban foglalják össze, mint például meséink bevezetőiben:
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Tiszán innen Dunán túl, de még az Óperenciás tengeren is túl, a tüzes tengernek a hetvenedik szigetén, volt egy irtózatosan kis kert. Abban a kis kertben volt egy irtózatosan nagy kert.”
 |
| Sárkány, testében két összekuporodott kossal, a sárkány szarvait kecskék és madárfejek alkotják - bronz - i.e. 6-1. század, Ordosz, Hunország, Belső-Mongólia |
„Hol volt, hol nem volt, az Óperencás-tengeren túl, az üveghegyeken innen volt, kidőlt-bedőlt kemencének egy csepp oldala sem volt, ahol jó volt, ott rossz volt, ahol rossz volt ott jó volt, mégis megsült benne hetvenhét tepsi pogácsa. Arra ment három meztelen cigánygyerek, mind az inge elejibe hányta a pogácsát.”
Meséink a megvilágosult mesterek lényegi spirituális tanításainak a kincstárai, a szkíta-magyar belső ösvény filozófiájának és gyakorlati útmutatásainak egyik fő forrásai. A mesék mellett a fő források a nagy szkíta mesterek tanításainak a buddhista, bönpo, taoista és más hagyományok szentirataiban őrzött óriási anyaga, és a mesterek nemzedékről-nemzedékre átadott szóbeli útmutatásai.
Hol volt, hol nem volt – magyarázat:
Az elme és a valóság alapvető kettős természete, többértelműsége és több szinten értelmezhetősége. A két igazság a látszatigazság és a végső igazság. A mese a látszatigazság szintjén játszódik, ahol az igazság, sőt maga a valóság, nézőpont kérdése. A valóság alaptermészete a lét és a nemlét közötti állandó mozgás.
 |
| Hegyikecskét marcangoló párduc - arany övcsat i. e. 6-1. század, Ordosz, Hunország, Belső Mongólia |
Tüzes tenger hetvenedik szigete – magyarázat:
A sziget az elszigetelt egyéni elme. A tüzes tenger az elszigetelt elme által emelt fal, ami elválasztja másoktól és a valóságtól. A tűz és víz végletes ellentétek, csakúgy mint a zavaros elme csapongó gondolatai és érzései. Az égő víz arra mutat rá, hogy a zavaros elme nemcsak a végletek közt hányódik, hanem hogy eközben szenved és felemészti magát.
Kis kert, amiben nagy kert van – magyarázat:
A kis kert az elme, a nagy kert a világ. A világ az elmében van. A világot az elme hozza létre. Az elme mozgása hozza létre a világ dolgait.
 |
| Párduc, testében kígyókkal - bronz - i. e. 6-1. század |
Kidőlt-bedőlt kemence – magyarázat:
Azt jelenti, hogy a világ egy megfoghatatlan tünemény. A jelenségek játéka a lét és a nemlét között állandóan folyamatban van, s mi oda-vissza hányódunk a kettő között.
Hol volt, hol nem volt – magyarázat:
Az „egyszer volt, hol nem volt” – „hol volt, hol nem volt” egy bölcseleti tétel, amelynek sok következménye és alkalmazása van. Erre épül minden mese, és ez a szemlélet jelenik meg minden mesében. Ennek az igazságnak a felismerése minden mese alapállása. A Belső Ösvény gyakorlatában ennek a jelentése:
„Valamikor, valahol, valamit az igazságnak kell elismerned.
De ha túlságosan ragaszkodsz hozzá, akkor,
Még ha az igazság személyesen el is jön hozzád és bekopogtat,
Akkor sem fogsz ajtót nyitni.”
De ha túlságosan ragaszkodsz hozzá, akkor,
Még ha az igazság személyesen el is jön hozzád és bekopogtat,
Akkor sem fogsz ajtót nyitni.”
Ez az igazság felismerésének helyes útját adja meg, ami annál is inkább fontos rögtön a mese elején, mert a mese a Belső Ösvény igazságairól szól. A Belső Ösvény követőinek a „hol volt, hol nem volt” azt is jelenti, hogy kezdettelen időktől fogva megvilágosodottak, boldogok, tiszták és tökéletesek vagyunk. Ám ezt nem tudjuk felismerni. Ezért a megvilágosult tanítók a lények iránti végtelen együttérzésből időről-időre látszattestet öltenek, és eljönnek közénk. Példamutatással és tanítással olyan látszatigazságokat mutatnak meg nekünk, amelyek el tudnak vezetni bennünket a tiszta igazsághoz vezető útra. Ilyen tanítás a mese. Ezt azért teszik, mert az igazság „elgondolhatatlan, kifejezhetetlen, soha meg nem született, soha meg nem szűnő, a végtelen térrel azonos természetű” mint a mi csodaszarvasunk fénye, mely „gyújtatlan gyúlad, oltatlan aluszik.”
 |
| Szkíta aranyszarvas - i. e. 5-4. század, Isszik, Belső-Ázsia |
"Önnön tiszta elmémnek hódolok
Amely a belső tanító,
Minden látható és láthatatlan jó forrása.
A lények mindig időben és térben vannak –
Ha a lények időben vannak,
Belső tanítóm varázstáncot jár az időben.
Ha a lények a térben vannak,
Belső tanítóm varázstáncot jár a térben.
Ha jól megvizsgálod, sosem maradsz sehol,
Puszta tünemény vagy.
Mindannak, ami sosem marad,
A benső tanítónak hódolok.”
Amely a belső tanító,
Minden látható és láthatatlan jó forrása.
A lények mindig időben és térben vannak –
Ha a lények időben vannak,
Belső tanítóm varázstáncot jár az időben.
Ha a lények a térben vannak,
Belső tanítóm varázstáncot jár a térben.
Ha jól megvizsgálod, sosem maradsz sehol,
Puszta tünemény vagy.
Mindannak, ami sosem marad,
A benső tanítónak hódolok.”
„Távolról nézve a madárijesztő embernek jelenik meg.
Mi más jelenik meg ekkor, mint a saját elméd.”
Az elmében a madárijesztő helyett érzékcsalódás folytán megjelenő ember képzete a külső valóság érzetét kelti. A valóságban e képzet az elme puszta játéka, fodrozódása, olyan, mint egy álomkép, amely úgy jelenik meg az elmében, mint a hullámok a vízen. Amint a hullám a víztől elválaszthatatlan, e képzet is az elme maga.
 | |||||
|
 |
| Istennő |
 |
| Istennő - Lurisztán, Közép-Ázsia |