"... Nimród király ugye a világ első királya vót.
A
Főd első királya vót, a magyarok ősapja vót.
Nála
vót hát a magyarok égi fényes nagy gyűrűje.
Ennek
a gyűrűnek élete vót.
Mozgott
és világított.
Mikor
pedig Ű elment a gyűrű biz nem ment vele.
Mert
törvény vót rá, hogy a gyűrűnek igenis itt kell maradni ahun mi vagyunk.
Velünk, ennek a világnak a végezetéig, addig míg el nem vész víglegesen a fíny.
Ezért vót Atillánál, az Árpádiaknál, a fehér csuhásoknál.
Addig
míg aztat a világ Fínyes Ura vissza nem veszi.
De
ha vissza veszi, minket is vissza vesz ebbül a nyomorult világbul.
Oda
ahun bizony az Ő fínyes otthona fínyeskedik.
Oda
ahunnan bizony mi vétettünk.
Oda
ahun az égi világosság végtelen világul mindig.
Ahol
ahugyan mondják a rígiek örök Fény van és Szabadság..."
 |
| Nemrót szobra a Nemrót Aranykertje Templomban, Taron |
A ma sumíroknak nevezett nép által lakott birodalom régmúltbeli királya, Nemrót, a magyar hagyományunkban mint őskirályunk szerepel. A hagyomány szerint a magyarok őskirálya a Turul nemzetségen keresztül az Árpád-házban hagyományozódott tovább. A karizmatikus magyar királyi család, az Árpád-ház legelején egy mitikus király, a világ első királya áll. Ez az őskirály magyarul beszélt, és egyúttal a világ királya is volt. A világ királya ezek szerint a magyarok királya. Ez a hagyomány időtlennek tűnik. Nemrót jóságos, bölcs, óriás király, aki a világ első királyságát alapítja meg, és dinasztiát alapít. A buddhista belső ösvény hagyományban ő a világ első királya Mahaszammata, akinek egyenesági leszármazottja volt a szkíta királyfiból, Sziddhárta Gautamából lett Megvilágosult, a Szkíta Bölcs Buddha.
A nagy vadász –
nagy szellemi Tanítómester
Csillagmítoszaink szerint Nemrót a csillagok felett jár, mint vadász, de az Ószövetségben is az olvasható, hogy "kezde hatalmassá lenni a Földön. Hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nemrót". Ismeretes Nemrót, Hunor és Magor vadászatának mondája, melyben a csodaszarvassal is találkozunk. A vadászat, a vad űzése a belső ösvény hagyományában a szellemi út követését jelenti. A magyar mese tehát őrzi a nagy vadász – nagy szellemi Tanítómester – őshagyományát, valamint azt is, hogy az őskirály magyarul beszél. Nagyon érdekes, hogy az ószövetség szerint a vízözön előtt a kultúra nyelve Nemrót nyelve volt. Bábel-tornyának építésénél veszti csak el az emberiség, a gondolkodó kultúrréteg, a nyelvét. Nemrót nyelvét beszéli a kultúrréteg, viszont a mi mesehagyományunk kapcsán az ő nyelvét beszéli az Árpád-ház! Van tehát egy Nemróti ősmese képünk. Valamikor volt egy egységes hagyományunk, az elején Nemróttal, mint őskirállyal, és ez a mitológiai örökség köszön vissza a csodaszarvasban, az Árpád-házban, szerepe megcsillan a pálosoknál, a Pilis esetében, mint szakrális helynél és még sorolhatnánk.
A fényes gyűrű
A Világkirálynak a belső ösvény hagyományában hét különleges attribútuma van: a becses gyűrű vagy kerék, a becses ékkő, a becses királyné, a becses miniszter, a becses elefánt, a becses táltosló és a becses hadvezér. A királyság hét attribútuma belső értelmezésben megfelel a felébredés ösvénye hét ágának, azaz hét olyan tulajdonságnak, amellyel minden megvilágosult és ébredő hős rendelkezik, mint a felébredés elérésének tényezői.
Az egyetemes uralkodó legnagyobb tulajdona egy aranyból készült becses ragyogó gyűrű vagy kerék, mely mind a világi, mind a szellemi szuverenitást képviseli, egy olyan hatalmat, amely minden irányba kiterjed, hogy vezesse az uralkodó hadseregét. A gyűrű járműként is működik, hogy segítse az egyetemes uralkodót az összes kontinensen való utazásban. A becses ragyogó gyűrű belső értelmezésben megfelel a szellemi-lelki felébredés első ágának, amely a felülemelkedő tudás. A becses gyűrű lehetővé teszi a Világkirály számára, hogy győzedelmeskedjen bármilyen támadás vagy háború ellen. Ugyanígy a felülemelkedő tudás az, ami képessé teszi az embert arra, hogy legyőzze a zavaros érzelmek és a nemtudás uralmát.
A harmadik, a
becses királynő, megfelel az elmélyült szemlélődésnek.
A negyedik, a
becses miniszter, megfelel az örömnek.
Az ötödik, a
becses elefánt, megfelel a figyelmességnek.
A hatodik, a
becses táltosló, megfelel a buzgóságnak.
A hetedik, a
becses hadvezér, megfelel az egyenlőség szellemének.
Bábel tornya
– közel lenni az Égi Királysághoz
A Biblia szerint Nemrót építteti Bábel tornyát. Ősmese kincsünk is toronyépítőként említi, de az Ószövetséggel ellentétben nem úgy, mint aki azért épít tornyot, hogy onnan támadjon, hanem azért, hogy közel legyen az Égi Királysághoz. Nem Isten ellen támad, hanem Istent, az Örök Fényt akarja megismerni. Érdemes emlékeznünk arra, hogy őseink mindig a magaslatokra jártak imádkozni. Az ősi magyar hagyomány tornyai karcsúak, de magasak voltak, és azért imádkoztak a magasban, hogy közel legyenek az Örök Fényhez. Érdekes, hogy a Tündér Ilonáról szóló meséinkben fennmaradt egy olyan, miszerint Tündér Ilona egy torony tetején él, mint tündér királylány, így legközelebb van a Naphoz, a Világ Világához, a tiszta szellem természetes fényességéhez, a mindentudó bölcsességhez és a végtelen együttérző szeretethez.
 |
| Tündér Ilona, a Nemrót Aranykertje Templomban Taron |
A belső ösvény
értelmezésében Bábel tornyának építése egy ma is általánosan alkalmazott
szellemi gyakorlatot jelent. E gyakorlatok a gyémántút mélységes értelmű titkos
mandala (aranykert vagy tiszta kör) meditációi, melyek gyakorlásához a
Mester meghatalmazása és szóbeli magyarázata szükséges. A gyakorlatban a
gyakorló felépít egy tiszta mennyei birodalmat, melynek közepén mennyei palota
áll. Ezek felépítése mind benső, szellemi – képzeletbeli –, mind pedig külső,
anyagi módon is megtörténik.
Esetenként hatalmas templom komplexumok is épülnek így. A legismertebbek ezek közül a Tibetben található Szamje templom, az Angkor Wat Kambodzsában, a Borobodur Indonéziában, a zikkuratok Mezopotámiában. A templom középpontjában vagy tetején, a legszentebb szentélyben a Mester – szakrális király – elmélyült állapotba merülve megtapasztalja azt, amit Ég és Föld egységének nevezhetünk. Ebben a tapasztalatban ő maga a Világ Királya, a Megvilágosult; a világ a tiszta mennyei birodalom; és a palotában élő, esetenként nagyszámú istenség pedig a megvilágosult szeretet közvetítője – angyala.
A Bibliában említett „nyelvek összezavarodása” valójában azt jelenti, hogy a palota istenségei kiáradnak a világ minden tájára, és ott minden egyes lényt a neki megfelelő egyéni módon segítik, vagyis a megszámlálhatatlan lény mindegyikét az ő saját nyelvén megszólítva, a neki megfelelő segítségben részesítik. Tehát nem a nyelvek összezavarodása, hanem a számtalan nyelven való kommunikáció történik meg.
Bábel tornyának építése előttről egyetlen írásos emlék maradt fenn, amiben "kultúrhéroszként" említik Nemrótot, aki írást, tudást, hitet adott a népnek.
 |
| Bábel tornya - egy 17. századi flamand festő alkotása |
Egyetemes
Mester – Nemrót – Gilgames – Herkules – Padmaszambhava
Nemrótnak két fia volt: Hunor és Magor, akiknek az utódai a hunok és a magyarok, akik Tarihi Üngürüsz (A magyarok története című krónika) szerint egyazon nyelvet beszéltek.
Történetüket, a
Csodaszarvas űzését, e krónika Adzsem országába helyezi, amely a mai Irak
(Mezopotámia) és Irán területére esik, ahogy azt a fennmaradt írások mutatják.
Mindkét fiúról egy-egy várost neveztek el: Káldeában volt MUGEIR (Magor?),
Adzsemben HUN-URI (Hunor?).
 |
| Hunor |
 |
| Magor |
 |
| A Csodaszarvas űzése c. kép a Nemrót Aranykert Templomban, Taron |
A történetírás atyjának nevezett Hérodotosz a szkítákat Herkulestől származtatja, akinek három fia volt: Agatirsz, Gelon és Szkíta. A görögök Herkulese a mezopotámiai Gilgames görög változata. A régi szkítáknál létező Nemrót-Gilgames-Herkules hagyomány még Mátyás király korában is élt, ezt bizonyítja többek között az is, hogy Mátyás szobrot emeltetett a nemzet ősapjának, Herkulesnek.
A régi sumer nyelvemlékekben megtaláljuk a KUS és KÁM szavakat. (Kám fia Kus, aki "nemzé Nemrótot"). KÁM jelentése: a "Tudás Isteni Tökéletessége". A sumer szótárak KUS jellel értelmezik az "Isteni rendelkezést ", és a KUS ékjel jelentése "szarvasállat", ami alatt Kost kell értenünk.
Az ékírásos agyagtáblákból kiolvasható a káldeus hiedelem teremtéstörténete. Eszerint KÁM-ból, az Isteni Tudás Tökéletességének a világából származik KUS-KOS. Magyarul Nemrót nagykirály volt a kus-kos nép, őseink és a világ első tanítómestere.
A görög mitológiában Herkules a legfőbb isten, Zeusz fia. Tizenkét nagyobb és számos kisebb próbatételt kiállva, démonok seregein győzedelmeskedve szolgálta az emberek javát. A buddhista belső ösvény tanításában Tavirózsa Fia (Padmaszambhava) a legfőbb buddha, Világ Világa – a valóságtest Amitábha – földi jelenésteste. Tavirózsa Fia a belső ösvény tibeti buddhista hagyományában az Egyetemes Mester, aki ezerháromszáz évvel ezelőtt, legyőzve számos akadályt, az ösvény útjában álló démonikus erőket leigázva, és az ösvény szolgálatába állítva, meghonosította Tibetben a nem-dogmatikus szellemiség tiszta, élő hagyományát.
 |
| Guru Rinpocse szobor |
Nemrót a párduc
Nemrótot a sumerok NIB-ÚR néven ismerték. Szerintük a Világ Világosságának, EN-LIL-nek a fia volt. Sumerul a NIB-ÚR Párduc Urat jelent. Feltűnő, hogy a görög Herkulestől a mezopotámiai Nemrótig vizsgálódva, mindenhol megleljük a párduc hagyományt. A sumernak nevezett népnél találjuk például, hogy párducbőrből készült kacagányt viseltek, mint felségjelvényt, már Kr. e. 3000. körül, és emlékeztetnünk kell arra, hogy Árpádék is hasonló öltözetet viseltek. Az Ermitázsban, Nagy Péter cár gyűjteményében található egy aranypárduc, amiről a katalógus azt írja, hogy az egyik legrégibb szkíta királysírban találtak rá, amely a Kr. e. VII. századból való, és az ilyen párducábrázolás igen fontos tényezője volt a későbbi szarmata és hun szimbolizmusnak, tehát valószínűleg az ősmitológia alakja. Álmosnál, Árpádnál is találkozunk a párduc hagyománnyal, karizmatikus hagyomány fűződik hozzá.
 |
| Ősök Oltára Taron, a Nemrót Aranykertje Templomban - jobb oldalt ősi szkíta párduc ábrázolás látható |
Az Orion és az
Ikrek csillagképe
Több kutató az Orion csillagképet Nemróttal azonosítja. Orion az otthona Nemrót királynak, otthona Csaba királyfinak. Égi otthon, égi központ. Különös a viszonyunk hozzá. A "fényes otthon" és az úgynevezett fehér kereszténységünk között kapcsolatot kell feltételeznünk, ez utóbbi az Árpád-ház kihalásával megszűnt (Ismeretes, hogy a fehér kereszténység se nem római, se nem ortodox, hanem speciálisan magyar volt, és a fénymítosznak fontos szerepe volt benne).
 |
| Orion csillagkép, melyben kirajzolódik a Nagy Vadász, Nemrót alakja |
Az Orion az egyetlen csillagkép, amely az északi és a déli féltekén egyformán látható, így az Égbolt Urának tartották. A hozzá való tartozás nem kiválasztottságot, hanem a Tiszta Benső Fényhez kapcsolódó kötelességek elvégzésének hivatását jelentette. A szkíták magas erkölcsisége ezen a hiten nyugodott, nemcsak az egyének, hanem az egész társadalom felfogását és életmódját irányította. Mondhatjuk úgy, hogy nemzeti belső ösvénnyé lett anélkül, hogy valamilyen hierarchikus papi szervezettel rendelkezett volna. Ez volt a híres szkíta erkölcs, szkíta hitvilág. Az ősi Nemrót hagyomány a Nemróti népeknek a Tiszta Benső Fény oltalmát hirdeti az égen látható hatalmas Nemrót-Orion mindenüvé elérő tekintete által. A Nemróti népek ezt a hagyományt nemzeti belső ösvénnyé fejlesztették, és ez tette oly erőssé nemzetségüket, hogy mindig kivívták szabadságukat. Van adatunk arra is, hogy az Oriont Herkulesnek is nevezték. A sumerok az Ég Hűséges Pásztoraként tisztelték ezt a csillagképet, aki hitük szerint az Égből vigyáz az ő népére.
Érdemes megjegyezni, hogy az arabok, akik Chorezmben ismerkedtek meg a csillagászat tudományával, úgy tanították, hogy az Ikrek csillagképe az Orionba tartozik. Ezt a régi kaldeus bölcsek is így mondták, ami azért is fontos, mert mondavilágunk is így vallja. A fennmaradt írásos hagyomány egyöntetűen az Orion-Nemrót csillagképhez kapcsolja az Ikrek (Hunor és Magor) csillagait. Ez pedig azt hirdeti nekünk, hogy Csodaszarvas mondánk Nemrót két fiára vonatkozó része az égi rend szerint való. Ez pedig nem más, mint az Égi Rend szerinti, vagyis az Égből a Földre vetített hun-magyar őstörténet.
Az ősi sumer-szkíta nem-dogmatikus belső ösvény minden szervezett és kötelezettségekkel terhelt "vallásnál" erősebb volt. Nemrót személyéhez kapcsolódott, akit népe isteni eredetűnek, a Világ Világosságának, Enlil fiának tartott. Úgy hitték, hogy az Egyetemes Benső Mester, Nemrót lelke az Orionban lakozik, és innen vigyáz, mint az Ég Hűséges Pásztora az ő népére. Árnyék lelke azonban, mint NIB-ÚR-TA, azaz "másvilágra költözött Párduc Úr", a "Halottak Országában", a "földi ügyek" segítője.
Ugyanúgy, ahogy a zsidók büszkék Ábrahám ősatyjukra, nekünk is büszkének kell lennünk a miénkre, az ugyanúgy Noétól származtatott Nemrótra. Krónikáink a magyarokat Noé két fiától, Kámtól vagy Jáfettől eredeztetik. A Képes krónika-család és a Tarih-i Üngürüsz a bibliai Kámon és Kuson keresztül Nemróttól származtatja a hunokat és a magyarokat. Népünk e hitet kitörölhetetlenül megőrizte emlékezetében.
A több ezer éves ékiratok vizsgálatának eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyarság a Mezopotámiában élt ókori népnek, a káld-sumirnak az egyenes ági leszármazottja.
Nemrót az ókorban
nagyon népszerű volt, számos néphagyomány, sok-sok feljegyzés és könyv
emlékezik meg róla. Nemrót kezdeményezte az égig érő, vagyis az Eget és Földet
egyesítő Bábel tornyának az építését. Az ékiratok szerint a Biblia említette
Nemrót azonos Gilgamessel.
A Tarih-i Üngürüsz írja: "A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak (Mag Úr), a másikat Hunornak (Hun Úr) hívták." A fiúk felnőve, Nemróddal, az apjukkal vadászni indultak. Nemród egy csodás vadra bukkant, amely Adzsem határán eltűnt. Adzsem a Kaukázus déli lábánál fekszik, Perzsia északi része. Itt építettek a fiúknak egy monostort, ahol hat éven át elmélyült szellemi gyakorlást végeztek. Ezek után váltak a hun és magyar népek szellemi és világi vezetőivé.
***
Ez az írás az alábbi linken található
cikkből vett rövid kivonatokat tartalmaz, kiegészítésekkel:
https://adoc.pub/vilag-kiralya-magyarok-kiralya-nimrod-nyomaban.html