Ázsiai megvilágosult mesterek segítenek bennünket

Az alábbi szöveg 2022-ben, az őszi szangha-napon szóban hangzott el Tiszteletreméltó Csöpel Lámától, melyet aztán lejegyeztünk.

Tara Templom (Nógrád vármegye, Tar)

Közösségünk kialakulása

Itt vagyunk egy buddhista belső ösvény templomban, és az egy csodálatos dolog, hogy itt lehetünk egy buddhista belső ösvény templomban. Érdemes visszaemlékezni, hogyan jött létre ez a csodálatos dolog, amit úgy hívunk, hogy egy buddhista belső ösvény közösség.  

    Úgy kezdődött, hogy annak idején kialakult Magyarországon egy csoport, és ők fölvették a kapcsolatot Svédországban Láma Ngawanggal, akit meghívtak, és Láma Ngawanggal én eljöttem fordítani. Akkor megkérték ezek az emberek, hogy egy közösséget alapítson itt Láma Ngawang, amit meg is tett, és azután lassan kialakultak mindezek a dolgok.


Tiszteletreméltó Láma Ngawang Rinpocse


Visszatekintés a gyökerekre

De mindezeknek volt előzménye – és ez nagyon fontos, mert egy teljesen új gondolkodásmódot kell fölvennünk. Sokan úgy gondoljuk itt Európában, hogy vannak a lámák, milyen csodálatos, és akkor mi is buddhisták akarunk lenni. Ez valahogy nem pontosan így volt.

    Ennek előzményei vannak. Ha megnézzük… a hetvenes években jöttek a lámák Európába, előtte a hatvanas években már jöttek a zen mesterek Japánból Amerikába. Meg hát nagyjából a hinduk, buddhisták – így ez a három csapat. A zen mesterek Japánból, hindu mesterek Indiából, és buddhista mesterek mindenhonnan, de főleg Tibetből, ill. a tibeti mesterek jöttek Indiából és a környező országokból is. De a mesterek nemcsak úgy jöttek, hanem azért jöttek, mert itt dolguk volt itt.

    Tehát, ha a tibeti vonal történetét nézzük, hogy hogyan került ide Magyarországra, az történt, hogy a tibetiek emigráltak a hazájukból, elmenekültek a kínai hódítás elöl, és azután, mivel Indiában emigráns helyzetben voltak, teljesen új képük alakult ki a világról, mert elvesztették az otthonukat, a hazájukat, a természetes környezetüket, a kolostorukat, a népüket, a családjukat, mindent, tehát ami addig volt és működött, és a buddhizmusnak is a hátterét alkotta, az mind elveszett.

 

Láma Ngawang szülőföldjén Tibetben


A Nyugat szellemi válsága

Megérkeztek egy országba, ami nem buddhista, egy néphez, ami idegen volt, indiaiak és egyebek, egy olyan világhelyzetbe, ami teljesen idegen volt nekik, mert Tibetben sokkal közelebb éltek a természethez. Ezek már a hatvanas évek, akkor már Indiában is fejlett és motorizált telekommunikációs társadalom működött, kapitalista társadalom, s a tibetiek erről mit sem tudtak. Aztán az történt, hogy találkoztak nyugati emberekkel, és megismerték a nyugati helyzetet, s itt nem a politikára kell gondolni, hanem a spirituális helyzetre. A spirituális helyzet Nyugaton rémisztő volt. Én hatvannyolcban mentem ki Nyugatra Magyarországról – Magyarországot felejtsük el, siralmas helyzet volt, még mindig az ötvenhatos „bűnösöket” üldözték. Ez nem volt nyilvános, de ez történt. Ez volt az országnak akkor a fő tennivalója, még mindig az ötvenhatosokat keresték, és rakták őket táborokba, meg börtönökbe –. Mindeközben Európa pedig küszködött a saját szörnyű sorsával, aminek a fő meghatározója azóta is a fogyasztói társadalom. Önző kapitalista, nyerészkedő és pusztító beállítottságú atmoszféra volt ott – akkor éppen a vietnami háború dúlt, és egyéb szörnyű dolgok folytak. Amellett, hogy a fogyasztói társadalom már akkor nagyban dübörgött. Az már elkezdődött a második világháború után.

  

A fogyasztói társadalom

A fogyasztói társadalom a piacgazdaságnak egy újabb fajtája, aminek a lényege egyrészt az individualizmus, másrészt a totális önzés. Adam Smith közgazdász még a 18. században kidolgozta a piacgazdaság elméletének alapjait. Úgy látszik, hogy ő egy naiv ember volt, mert azt mondta, hogy a legjobb társadalom az, ahol mindenki azt csinálja, ami neki a legjobb. Mert ha mindenki azt csinálja, ami neki a legjobb, az másoknak is jó (A buddhista is ezt mondja, csak más szempontból: Azt csinálod, ami neked a legjobb, tehát mit csinálsz? másokat segítesz, amivel érdemeket gyűjtesz, és neked az a legjobb). És ebből kialakult a tökéletes együttérzés nélküli, önző gondolkodás, egy olyan társadalmi modell, ahol az együttérzésnek nem volt helye, hanem csakis az önzésnek és a profitnak. Ezeket fontos tudni, mert ebben élünk most is.

 

Az egészséges társadalom alapja a szellemi út

Tehát az, hogy most itt vagyunk egy buddhista belső ösvény központban, az mit jelent? Azt jelenti, hogy van kiút mindebből, mindazonáltal azzal, amiben élünk, tisztában kell lenni. Tisztában kell lenni azzal, hogy az a társadalmi forma, ami most dúl Magyarországon is már régóta, az egy szörnyű dolog. Tudniillik a társadalom, mint olyan, mit jelent? Közösségi életet jelent, és a társadalmaknak az kell legyen az egyetlen fő dolguk – és az volt sokáig, és ma is vannak társadalmak, ahol még mindig az –, hogy a társadalom tagjainak a boldogságát biztosítsa. Az egész társadalomnak, a közösségnek a boldogságát biztosítsa. Ez az egészséges társadalom törekvése, és az egészséges társadalmat vezető emberek pontosan tudják, hogy ennek az alapja micsoda? A spirituális fejlődés lehetősége. Mert boldoggá az embert a spirituális fejlődés teszi, semmi más. Ezt mindenki tudta eddig, mindig tudta mindenki. Tehát van egy közösség, és a közösségnek a vezetése, a fölépítése, a szellemisége, és minden tagjának a gondolata, törekvése az, hogy az egész közösség legyen boldog. És a társadalomvezető okos emberek azt mondják, hogy hát igen, ennek egy biztosítéka van, az pedig a spirituális fejlődés biztosítása mindenki számára. Ennek helyébe jött be az, amit úgy hívunk, hogy az önzés és a profitéhség gondolata.

    Most ennek a közösség szellemi fejlődésére törekvő beállítottságának mennyi nyomát látjuk a mai társadalomban akár Magyarországon, akár a Nyugaton, bárhol? Semmi nyomát nem látjuk. Mindig arról beszélünk, hogy … jaj a gazdaság, jaj az infláció…  azért van probléma, mert infláció, azért van probléma, mert nem tudom… Ez mind mellébeszélés. Semmi köze a valósághoz. Ez mind porhintés, az emberek butítása, megvetése, az embereknek a béka segge alá vitele, semmi más. Ezzel együtt folyik az iszonyatos gyűlöletpropaganda a médiákban. Ijesztgetés, rémisztgetés, gyűlöletkeltés propaganda. Még az időjárást is úgy mondják, hogy „borzalmas változás lesz, és sokk, és alig fogjuk túlélni…”. Tehát az ijesztgetés, a rémisztgetés, az emberek megvezetése, és mindenkinek a kiszolgáltatott, rémült állapotba hozatala.

    Nos, tehát a jelen társadalom meghatározója az önzés, a profitéhség és az erőszak. Kitalálták hozzá a hamis evolucionista jelszót: „A fejlődés alapja az, hogy az erősebb és erőszakosabb legyőzi a gyengébbet”. Teleoltották a fejünket ilyen hazugságokkal. Tehát borzasztó állapotban vagyunk.

 

A keleti mesterek segítenek Európának

Európa évszázadok óta küszködik a szellem válságával. Ha megnézzük az európai filozófiát, évszázadok óta válságban van Európa. Ez rettentő mélységet ért el a második világháború után, ami egy borzalmas háború volt, amilyet addig nem látott a világ. Annyi millió ember halt meg, mint még soha. És utána érdekes módon az történt, hogy ugyanazok, akik a háborút csinálták, és a háborún vagyonokat nyertek, kikiáltották a fogyasztói társadalmat, mint üdvözítő utat. Aminek a célja egyetlenegy volt, az, hogy nekik még több profitjuk legyen. Az, hogy ezzel a népet még lejjebb viszik, mert teljesen a materializmusba fojtják bele az embereket, az őket nem érdekelte. Nem, hogy nem érdekelte, azt akarták. Ha mindezt nem látjuk, akkor mit buddhizálunk itt?… Jaj szép, meg jaj olyan béke, meg olyan… jaj, a lámák olyan kedvesek – ez buddhizálás, ennek semmi köze a szellemi úthoz. Semmi köze a valósághoz. 

    Tehát mi történt? Az történt, hogy a mesterek, akár a Karmapa, akár Suzuki Rosi, akár Maharisi Marahes jógi – hogy csak három nevet említsek –, tibeti, japán, indiai mesterek, jól látták, hogy mi a probléma. A probléma a spirituális nyomorúság, spirituális nyomorban fuldoklik Európa. Ezt sok nyugati ember is látta, és az ő fölkérésükre a mesterek segíteni akartak, és akkor Karmapa pl. mit csinált? Először is elküldte Kalu Rinpocse unokaöccsét, Gyalcen Lámát, aki a mostani Kalu Rinpocsének az apja volt, mert ő tudott angolul. Eljött Gyalcen Láma, és körülnézett Európában, Amerikában – mindenfelé hívták, vitték, mérje föl a helyzetet.

    Gyalcen Láma visszament  Rumtekbe. Karmapának az volt hozzá a kérdése, hogy milyen mestert küldjünk, egy megvilágosult jógit, vagy pedig filozófiában jártas tanult mestert, mire Láma Gyalcen azt válaszolta, ő úgy látta, hogy egy nagy jógit kell küldeni. Karmapa választása Kalu Rinpocsére esett, aki eljött Nyugatra, és újra megtörtént, hogy a keleti megvilágosult mesterek tanítókat küldtek, vagy ők maguk jöttek azért, hogy megsegítsék a világnak ezt a szellemi, lelki nyomorúságban elsorvadó részét. Ez történt, és ez azóta folyik. Óriási dolgok történnek, óriási eredményeket érnek el, óriási a segítség, nagyon sok minden változik, a lényeg az, hogy egy jól működő segítség érkezett. Tehát Keletről a megvilágosult mesterek elküldték az ő küldötteiket Európába, nem csak Európába, Amerikába, Dél-Amerikába, Afrikába, Közel-Keletre…  És ezzel nagyon nagy szolgálatot tettek az emberiségnek.

 

Láma Ngawang (balra) Kalu Rinpocséval (jobbra) Svédországban

A belső-ázsiai mesterek áldozatos munkája

Na de most miért mondom el ezt a szkíták kapcsán? Azért, mert nem először történt meg az, hogy a keleti megvilágosult mesterek, és főleg belső-ázsiai mesterek segítséget küldenek Európába. Az egyik nagy 20. századi szufi mesternek, Idris Shahnak van egy könyve (ő is a hatvanas években írta ezt a könyvet: Oriental Magic címmel), abban a könyvben találtam egy táblázatot, amit azóta már sok mindenkinek megmutattam, ki van téve a kiállításon is Taron, meg a könyveimben is idézem. Ő ebben a táblázatban megfogalmazza, hogy a belső-ázsiai mesterek hogyan terjesztették el a tudást az egész világon.

Az Eurázsiai Nagy Sztyeppét ősidók óta a mai napig szkíta-hun népek lakják


Az ősi belső-ázsiai szellemiség elterjedése és kihatása Földünk kultúráira -
Idries Shah, a nagy szufi tudós szerint

    Az érdekesség az, hogy ez napjainkban is zajlik. Jelenleg főleg Tibet jelenti Belső-Ázsiát, de ez nem mindig volt így. Egész Belső-Ázsiára, meg Közép-Ázsiára jellemző volt a nem-dogmatikus szellemiség, amelyben a szkíta és hun mesterek nagyon fontos szerepet játszottak. Buddha maga szkíta volt, nem? És az előző buddhák, pl. Tönpa Senrab, a bön buddha. Ő is a mai Afganisztán-Tadzsikisztán területén élt, nagyon rég, azt mondják, hogy tizenkilencezer évvel ezelőtt, és a tanításai szerteáradtak a világon, aztán ott vannak az előző korok buddhái, százezer, több százezer évvel ezelőtti buddhák, s a hagyomány azt mondja, hogy ők mind Közép- és Belső-Ázsiából jöttek, és a tanításuk szerteáradt a világon.

Közép- és Belső-Ázsiát a régi időkben keleten Kína, délen India és Kasmír, délnyugaton iráni birodalmak határolták, s így az ősi szkíta szellemiség és műveltség közvetlen megtermékenyítő erővel sugárzott ki ezekre az őt körülvevő népekre.


A keleti mesterek segítségének első hulláma a történelmi időkben – Abarisz és Pitagorasz 

Nagyon érdekes, hogy Európában ez hogyan követhető nyomon. Az első dolog amit tudunk, aminek írott emlékei vannak Európában, az Pitagorasz esete, aki kb. Buddha kortársa. (Talán olvastátok már a könyvet, amit kiadtunk: „Történet, amely szíven talál”. Ha még nem olvastátok, akkor melegen ajánlom, mert mindent megfordít, tehát amit eddig gondoltunk, azt mind el kell felejteni, amit eddig nem gondoltunk, az pedig ott van a könyvben.)

Apolló


Abarisz

    Az történt, hogy Kr. e. a hatodik században, nagyjából Buddha korában, a belső-ázsiai mesterek – és most kapaszkodjatok meg, mert ugyanaz történt, mint napjainkban –, valami módon értesültek arról, hogy Európában gáz van, és Európában gáz volt. Európában úgy látszik, sokszor gáz van. És akkor elküldtek egy Abarisz nevű mestert (Abarisz azt jelenti, hogy az Avar, görögül). Az Avar nevű mestert elküldték Görögországba, mert tudomásukra jutott, hogy Apolló istennek az inkarnációja megszületett a mediterrán térségben, Görögországban valahol, és keresse föl. Ez a mester, Abarisz – aki már megvalósította önmagában az Apolló természetét, megvilágosult mester volt –, keresse meg ezt az Apolló inkarnációt, és adjon át neki minden tudást, tanítsa és vezesse, hogy ő ne csak egy inkarnáció legyen, hanem meg is valósítsa az Apolló természetét. És ez megtörtént, és mindez le van írva. Ez volt az első ismert eset. Tehát Belső-Ázsiából jött egy mester, azért, hogy segítsen az európaiaknak, és átadta a tudást. És akkor óriási dolgok történtek. Pitagorasz az egész európai filozófiának az atyja. Ő találta ki magát a szót is, hogy filozófia. Minden ami görög filozófia, annak ő a gyökere.

 

Pitagorasz

A keleti mesterek segítségének második hulláma – Pyrrho

Aztán jött sok-sok filozófus, de hát Görögország is Európának a része, és pár száz év múlva a hanyatlás jelei mutatkoztak, mert itt úgy szokott lenni. Ezt úgy látszik megint érzékelték a belső-ázsiai mesterek, és akkor az történt, hogy megjelent Pyrrho, egy görög filozófus. És amikor Nagy Sándor elment Keletre (ő Arisztotelésznek volt a tanítványa, ő is egy művelt ember volt, egy kifinomult ember, nem csak egy vérengző hadvezér), elment a hadseregével Indiába, a kíséretében egy nagy csapat értelmiségit, meg művészt, meg filozófust vitt magával. Mert azt akarta, hogy a kultúrák találkozzanak, és tanuljanak az Indiaiaktól. Meg is történt, tudniillik Pyrrho az ottani jógik tanítványa lett. Úgy is hívják őket, hogy meztelen jógik, tehát remeték. És abban az időben a buddhizmus dominált Indiában, tehát a buddhista jógik tanítványa lett Pyrrho, ott élt közöttük, és tanult. Tehát Görögországba bekerültek másodszorra is a keleti bölcsek szellemi tanításai, először az ötszázas években, majd pedig a háromszázas években, Krisztus előtt. Újra eljutottak ezek a szellemi tanítások, és  megtermékenyítették a görög kulturális szférát, a mediterráneumot.

 

Pyrrho

Szkíta-harcos (görög ábrázolás)

A keleti mesterek segítségének harmadik hulláma – Jézus tanításai

Mi volt a harmadik alkalom? Harmadik volt Jézus. Megérthetjük, mi történt Jézussal, ha összehasonlítjuk Abarisz történetével. Valahogy a mesterek észlelték, hogy egy inkarnáció született. A rózsakeresztesek írnak arról, hogy létezett egy Nagy Fehér Testvériség, ami egész Eurázsiát, Észak-Afrikával együtt behálózta, és a Nagy Fehér Testvériség mesterei észlelték, hogy megszületett egy inkarnáció, és elküldték a három napkeleti bölcset. „Gáspár, Menyhért, Boldizsár, mind a három szent király.” Ezek királyok, mondjuk, de ők inkább bölcsek voltak, sőt mágusoknak is hívják őket. A mágusok megjöttek és beazonosították Jézust, mint inkarnációt. Megkeresték, és ajándékokat adtak neki: aranyat a királynak, tömjént a szellemi mesternek, és mirhát a gyógyítónak. Megvolt az első kapcsolat, és utána, mikor Jézus elérte azt a kort, elvitték tanulni. Tizenkét éves körül volt akkor.

Jézus indiai ábrázolása

    Elvitték tanulni Indiába. Indiában ezeket a dolgokat nyomon lehet követni, mert följegyzések vannak arról, hogy milyen kolostorokban, milyen városokban, milyen tanulmányi központokban járt Jézus, még arról is, hogy mit tanult. A mai indiai mesterek ismerik a történetet. Pl. Swami Muktananda (aki egy híres mester volt, egy megvilágosult mester a hatvanas-hetvenes években, a nyolcvanas évek elején távozott el) írt egy könyvet arról, hogy Jézus hogyan tanította a kundalini jógát Európában – a tumót, ami pedig a tantrikus tanítások veleje.

    Tehát a harmadik Jézus volt, aki elhozta a keleti nem-dogmatikus szellemiséget. Története nagyon hasonló Pitagoraszéhoz. Ahogy Abarisz megkereste Pitagoraszt, ugyanúgy Gáspár, Menyhért és Boldizsár megkereste Jézust, majd később elvitték és mindenre megtanították, és Jézus elhozta megint a keleti mesterek segítségét Európába. Jézusnak ma is óriási hatása van, Pitagorasznak is. Pyrrhonak is nagy a hatása, akár a kereszténységen keresztül is, amire szintén erősen hatott a tanítása.

    A harmadik tehát Jézus volt, de ezzel nincs vége. A keleti mesterek továbbra is fontosnak tartották, hogy Európában rend legyen spiritualitás szempontból. De miért volt ez nekik fontos? Ez egy érdekes dolog, mert van egy nagyon érdekes gondolkodásmód. A keleti megvilágosult mesterek Európát Ázsia részének tartják. Ázsiának egy nyugati félszigete. Tehát eurázsiai egységben gondolkoznak, és nekik az egész Eurázsia fontos, úgy ahogy van, egyben. Mert a hazájuknak tekintik, és az egész sorsát a szívükön hordozzák, és segíteni akarnak.

 

A keleti mesterek segítségének negyedik hulláma – Artúr király szkíta lovagjai – A lovagi eszmény megjelenése Európában

Európai lovagábrázolás

Tehát a következő áramlat mi volt? És itt meg kell kapaszkodni: jöttek a szkíta mesterek, a kerekasztal lovagjai, méghozzá Krisztus után két-háromszáz évvel. Tehát két-háromszáz évente mindig jött az újabb és újabb hullám, mert két-háromszáz év alatt az emberek teljesen bebutultak, mindig, nem tudni, hogy miért – tudjuk, elég két perc, hogy bebutuljon az ember. Lényeg az, hogy kétszáz év múlva jöttek a szkíta mesterek, akiknek mi volt a fő üzenetük? A lovagiasság, az együttérzés, a lovagi eszmény, és a megvilágosodás keresése. A szkíta lovagok hozták a lovagi eszményt először Európába. Mert itt nem volt lovagi kultúra, itt gyalogos és szekér kultúra volt. A lovagi kultúra gerince az együttérzés, a lovagiasság, a szeretet és a megvilágosodás keresése.

Arthur király és lovagjai egy 14. századi kéziratban

    Mit jelent a lovagiasság? Fölkarolni az elesetteket, segíteni a gyámoltalanokat, segíteni ahol lehet. Ez a lovagi eszmény, ezt hozták a szkíták magukkal, akiket a rómaiak szolgálatukba fogadtak, és a mai Franciaországba, Burgundia körül, és Britanniába is letelepítették őket, és ennek nyoma van. Mi a nyoma? Hát egész Európának még ma is az egyik fő szellemi-kulturális alapköve az Artúr legendakör. Artúr király és a kerekasztal lovagjai. Excalibur, a szent kard (a tudás kardja), és a Szent Grál (a megvilágosodás) keresése – biztos hallottatok róla –, lényeg az, hogy ez a lovagi gondolkodás alapja, és ezt a szkíták hozták magukkal. (Van egy kiváló könyv, amerikaiak írták, kikutatták ezt a témát, és a Kaukázus környékén megvan mindennek a párhuzama, amit a szkíták elhoztak Nyugatra, és itt a nyugati szellemiség alapjául lefektették.) És kezdett kialakulni a lovagvilág.

 

A keleti mesterek segítségének ötödik, hatodik és hetedik hulláma Európában – A hunok, avarok és magyarok – az egységes nagy Eurázsia szellemisége

Hun lovas

Következő lépésként aztán jöttek a hunok, kétszáz év múlva. Atilla, akinek a koncepciója ugyanez volt, a nem-dogmatikus szellemiségre alapuló egységes nagy Eurázsia. Ők nem politikában és hatalomban gondolkodó emberek voltak, hanem a közösség boldogságát szolgáló szellemiségben gondolkodtak, tehát hozták ezt a csodálatos szellemiséget, amit nagy csodálattal írnak le a kínaiak, akiknek szomszédaik voltak a hunok. Csodálják a szabadságot és a közösségi életet – a közösség boldogságáért folytatott tevékenység dicsőítése az, amit a kínaiak leírnak. A hunok élete ebből állt. És jöttek a hun mesterek, a táltosok, s megint hozták ezt a szellemiséget Európába.


Attila király

Ősök Oltára a Nemrót Aranykertje Templomban,
a Szkíta és Magyar Szellemiség Kőrösi Csoma Sándor Központjában
Középen felül Nemrót Király, alatta Atila király látható és Nemrót két oldalán Hunor, Magor foglal helyet. Az oltár két szélén, bal oldalt Tündér Ilona, jobb oldalt Árgyélus királyi látható.


    Európa, ugyanúgy, mint Kína fölnézett a hunokra, nagyjából úgy, mint ahogy ma a fogyasztói társadalom Európája fölnéz Amerikára. Hasonló módon a hunokra néztek akkor föl, és ami hun volt, az magasrendű volt, az jó volt, az kellett. Így aztán, a Kárpát-medence mellett Dánia, Skócia, Észak-Franciaország, Németország, Észak-Itália, egészen a Kaszpi-tengerig Atilla birodalma volt, de a hatás érezhető volt még sokkal nagyobb területen, Ibériában, Észak-Afrikában, stb. Ugyanekkor pedig a szomszédos Közép-Ázsiában és Észak-Indiában virágzott a rokon Fehér hun birodalom.

Árpád vezér a Képes Krónikában

    Eltelt újabb kétszáz év, és jöttek az avarok. Az avarokat nem kell már bemutatni, mert Abarisz azt jelenti, hogy az Avar. Hogy mit hoztak az avarok Európába, azt Abarisz példájából tudjuk. Magasrendű szellemiséget hoztak. Az avarok után pedig ki jött, jöttek Árpádék. Jöttünk mi – már a szkíták, hunok és avarok is mi voltunk, de mondjuk így, hogy jöttünk mi, Árpádék. Árpádék kb. kétszáz év múlva hozták megint a belső-ázsiai világosságot Európába. És továbbra is a lovagvilágot, a megvilágosult lovag eszményét, és ma is erre alapul egész Európa. Nincs meg mindenhol a világon ez a gondolkodás. Ez a gondolkodás ott van meg, ahol a szkíta és a hun szellemiség elterjedt. Tehát az együttérzés, a gyöngék fölkarolása, elesettek segítése, a megvilágosodás keresése stb. A lényeg az, hogy a lovagi eszmény ezeken a területeken van meg, mert idehozták a lovagok. A lovagok, mint ahogy a szamurájok, meg később a középkori lovagok is, gyakorlatilag egyfajta harcos szerzetesrendek voltak, nemes lelkűek, és nem valamiféle garázda társaság.

 

Kínai lovagábrázolás

A görög kultúra, a kereszténység és a lovagi eszmény – Európa szellemiségének három pillére

Tehát mi, mint szkíták, magyarok, egy olyan szellemiségnek vagyunk az örökösei és hordozói, amelyik Európát, sőt a világot többszörösen megtisztította a problémáktól, megmentette, segítette, és most mi itt vagyunk, és továbbra is ez a dolgunk. Először a szkíták telepedtek meg a Kárpát-medencében, aztán a hunok, aztán az avarok, aztán a magyarok. Ennek mi az értelme? Nagyon érdekes, hogy a Magyarságkutató Intézet kiadott egy nyilatkozatot, ahol fontos új fogalmat (nekik új, nekem nem új) vezettek be, azt, hogy a Kárpát-medence a nagy Eurázsiai Sztyeppe nyugati védőbástyája. Tetszik ezt érteni? Az iskolában mit tanultunk? Hogy a magyarok a kereszténység védőbástyái. Most eléggé új eszme, hogy a nagy Eurázsiai Sztyeppe nyugati védőbástyája vagyunk. Nagyon fontos felismerés, tényleg ez a helyzet. Hozzátartozunk ehhez az Eurázsiai nagy szkíta-hun szellemi közösséghez, és nekünk mindig is az volt itt a dolgunk, akár mint szkíták, akár mint hunok, vagy avarok, vagy magyarok jöttünk ide, hogy ezt a munkánkat elvégezzük, hogy ezt a nagy szkíta szellemiséget hozzáférhetővé tegyük egész Európa számára. És ez meg is történt, és ez működik is, és ezért legyünk boldogok. Tehát felejtsük el azt a beszűkült, ostoba gondolkodást, hogy politikai terminusokban, meg országhatárokban gondolkodjunk, nincs jelentősége, a szellemiségnek nincs szüksége se országhatárokra, se semmiféle politikai fogalmakra. Azokkal nyomorítják meg a világot, az a megosztás stratégiája. Nem, a szellemiség határokon túl nyúlik, nincs jelentősége a határnak.

    Tehát így kell gondolkodnunk, hogy mi magyarok itt Európában, egész Európa számára képviseljük a szkíta-hun-magyar nem-dogmatikus szellemiséget, a megvilágosodás útját, amiből Európa évezredek óta táplálkozik: tehát a görög kultúra, aztán a kereszténység, aztán a lovagvilág – ez a három dolog Európának a szellemi alapja, s mind a hármat mi hoztuk ide. És ez ma is megvan, legyünk boldogok. Felejtsük el végre, hogy „turáni átok”… stb., elképesztő ostobaságok terjengnek, … „a magyar balsors”… Semmi, szó sincs róla. Ezt mind belénk verték az idegen érdekeltségek. Évszázadok óta belénk verik, több- kevesebb sikerrel. A nagy magyar gondolkodók ezt átlátták mindig, de a többségbe sikerült beleültetni, hogy jaj, magyarok… Már ott tartottunk Gyurcsányék alatt, hogy kicsinek lenni szép, fogadjuk el. Legyünk büszkék arra, hogy kicsik vagyunk. Ez a világ vége. Nem nagy, vagy kicsi – hanem szellemiségről van szó – szellemiség. A szellemiségnek pedig mindenki a hordozója.

 

A magyar királyok ugyanazt tették Európában, amit a hunok Kínában és Indiában

Szent István király

Röviden azért megemlítem még a magyarok kereszténységre térítését, mert ez is egy nagy seb sokak szívében. „Jaj a magyarok… a kereszténység… és a Koppány, ő volt a jó fej…. , a Szent István pedig”…  ostobaság. Szent István óriási ember volt, egy szent volt, egy megvilágosult király volt, egy megvilágosult királyi vonalnak a tagja. Ő maga is egy megvilágosult vezető. Mit csinált? Nagyon érdekes, ugyanazt csinálta, amit a hunok Keleten. A hunok Kína szomszédai voltak, és a Kínai Nagy Falat a hunok ellen építették. Egyesek szerint azért, hogy a hunok ne tudjanak bemenni Kínába. Mások azt mondják, a Kínai Nagy Fal a keleti vasfüggöny volt. Azért épült, hogy a kínaiak ne disszidáljanak a hunokhoz. Mert sokkal jobb élet volt a hunoknál. A hunok nem sanyargatták a népet. Ezt a kínaiak leírják maguk. A hunok boldogan éltek. A hunok nem dolgoztak, csak elvégezték, ami az élethez kell. A kínaiakat egyfolytában közmunkával, út-, csatorna- meg városépítéssel sanyargatták. Állandóan robotoltatták őket, rabszolga munka, stb., a Kínai Nagy Falról tudjuk, hogy a fallal párhuzamosan húzódik egy árok, és az tele van holttestekkel. Tele van csontvázakkal, mert akik ott dolgoztak, úgy hullottak, mint a legyek, és van egy fal, meg egy árok. A falat azok építették, akik az árokban ott pihennek. Ezt csak zárójelben. Nálunk is a vasfüggöny nem azért volt, hogy az amerikaiak meg ne támadjanak minket, hanem azért, hogy a magyarok ne szökjenek Nyugatra, igaz? Nos, lényeg az, hogy a hunoknak a fal nem volt akadály, akkor mentek át rajta, amikor akartak.

 

A hunok Keleten

Mit csináltak a hunok Keleten, hát lehet látni, hogy a hunok vitték a nem-dogmatikus szellemiség világosságát Kína felé évszázadokon keresztül, ugyanúgy, mint erre nyugatra, ugyanúgy, szkíták, hunok, ugyanúgy, ezt a kínai történelem leírja. Amiről konkrétan beszélni akarok, az az, hogy a hunoknak nagyon praktikus birodalomépítő koncepciójuk volt. Ők abban gondolkodtak, hogy a szellemiség a legfontosabb. Szellemiség, nem materialista gondolkodás, és nem hatalmi gondolkodás. Tehát ők Kínát segíteni akarták. Hogyan akarták segíteni? Nagyon érdekes, úgy, hogy ők gyakorlatilag a sok évszázados befolyásukkal az egész kínai szellemiséget, kultúrát uralták, és kb. a Krisztus körüli századokban jött náluk az a koncepció, hogy Kína nagyon értékes, de nem fogják tudni vezetni, hogyha a kínai alattvalók őket idegeneknek tartják. És erre egy erőteljes taktikát vetettek be, azt, hogy a hun vezetőréteg Kínában asszimilálódjon, tehát kínaizálódjon.

Ordoszi hun övcsat

    És mit csinált Szent István? Ő Vajk volt, és megkeresztelkedett. Ugyanezt csinálták Kínában a hunok. Fölvették a kínai szokásokat, kínaiakkal házasodtak, sőt kötelezővé tették hogy a hun vezető réteg házasodjon kínaiakkal, öltözködjön kínai módon, tanuljon meg kínaiul, vegyenek fel kínai neveket. Pontosan ugyanazt csinálták, mint később Szent Istvánék Magyarországon. Szent István ugyanúgy gondolkodott, mint a keletiek, ő Európát a hun birodalom részének érezte, mert hát Pitagorasz óta, évszázadokon keresztül szkíta-hun szellemiségből táplálkozott már Európa, már úgy épült föl. A szkíta-hun szellemiség része, de ahhoz, hogy a szkíta-hun örökséget, tehát Európát tovább tudják segíteni, szükség volt arra, hogy ne maradjanak idegenek, asszimilálódjanak – pontosan ezt csinálták Keleten a hunok. Indiában is ezt csinálták, Kínában is.

    Észak-Indiában is, Radzsasztánban, Pandzsábban, ott is fehér hunok, szkíták élnek, és a maharadzsák, bár ők indiaiak, de elmondják magukról, hogy szaka hunok vagyunk. Szkíta hunok vagyunk, és visszavezetik a családfájukat a fehér hunokig. Tehát pontosan ugyanezt csinálták, és ugyanezt csinálták Szent Istvánék is, ezt a taktikát, hogy ne legyünk egy idegen uralkodó osztály itt Európában, legyünk olyanok, mint ők. És akkor helyi neveket vettek föl, helyi szokásokat, beházasodtak helyi családokba, stb., germánokkal és másokkal. A hun birodalom sosem az etnikumokat nézte, hanem a kultúrát és a szellemiséget, és hát a hűséget. Nem számított, hogy milyen nyelven beszél valaki. Ugyanazt csinálták Szent Istvánék, mint Kínában a hunok. Erről nagyon keveset beszélnek, legalábbis az iskolában nem tanultuk, hogy milyen óriási hatással volt egész Európára a szkíta-hun-magyar szellemiség évszázadokon keresztül. Kezdve Abarisztól ötszázzal Krisztus előtt, egészen Szent Istvánig, aki ezerrel Krisztus után van – az már ezerötszáz év.

    Ezerötszáz éves masszív hatás, tulajdonképpen a szkíta-hun szellemiségre épült rá Európa mai kultúrája, és hát a szellemisége is, ami abban érték van, csak utána bejött ez a katasztrofális dolog, hogy a márák befurakodtak. Mint a finom sajtba befurakszik a kukac. Befurakodtak a márák az európai sajtba, és aztán alaposan átdolgozták mára. De ami értékes tartalma van Európának, az innen jön, a szkíta-hun szellemiségből.

    Nos, tehát nagyon röviden erről lenne szó. Mindez új lehet nektek, és el sem hiszitek, nem is kell elhinni, én csak azért mondtam el, mert megkérdeztetek. Ha tetszik, gondolkozzatok rajta, nézzetek körül, keressetek adatokat, millió adatot találni akár az interneten, akár könyvekben, de nagyon fontos. Tehát vessünk véget annak az emberhez, és főleg magyarhoz nem illő gondolkodásmódnak, amibe beleneveltek minket. Semmi köze a valósághoz, pitiségek pitisége, eklektikus ostobaságok, összevissza kutyulva, keverve, mindenféle valótlansággal. Megalázó gondolkodásmódokkal, ami nem méltó emberhez. Ki kell cserélnünk az egész beállítottságunkat, és akkor megértjük, hogy hohó, mi is az, hogy buddhizmus. Mi is az, hogy templom itt Taron vagy akárhol. És miért is épül ez a szkíta dolog? Hát igen, erre szükség van.

    Meg lehet találni sok mindent, de észnél kell lenni. Nem úgy van, hogy a buddhizmusból kihalásszuk magunknak ezt: meditáció, és minden más marad a régi. Nincs értelme. Ha az egész világszemléletünk megmarad, csak közben kicsit bóbiskolunk, annak mi értelme van? Nem erről van szó. Egy megújulásról van szó. Mint a reneszánsz.

 

Mátyás király kora – a reneszánsz

Ja igen, azt még el is felejtettem, a reneszánsz volt még egy nagyon erős hullám. A reneszánsz következett a magyarok után. Mi magyarok hoztuk a belső-ázsiai tudást, Árpád, Szent István és a többiek, egészen Mátyásig hoztuk Európába, és Mátyás korában volt a reneszánsz – a megújulás. Re-neszánsz (fr. renaissance), a neszánsz azt jelenti, születés. A re az pedig újra. Akkor is egy hasonló dolog történt. A törökök előnyomulásával az oszmán birodalom közeledett Európa felé. Ebben az időben Afganisztán, Kis-Ázsia, Bizánc stb. voltak a szkíta szellemiség fő területei, és a mesterek menekültek a dogmatikus muszlim hódítás elől.

Mátyás király

    A Medici udvar volt az akkori Itáliában a leghatalmasabb és legnyitottabb, és befogadták a Keletről menekülő bölcseket, akik egyrészt maguk jöttek, másrészt hozták magukkal a könyveiket is. Tehát egy óriási szellemi betelepülés volt. Lefordították a könyveket, stb., és a bölcsek szétáradtak egész Európában. Szinte minden királyi udvarban voltak keleti bölcsek. És amit ők hoztak magukkal, egy új, nagy lendületet adott Európában a Belső-Ázsiai szellemiségnek. Az ezután következő kapcsolat már az volt, hogy az európaiak mentek Ázsiába, és ott találkoztak ezekkel a dolgokkal. Pl. a keresztény papok. A tizenhetedik században már hindu jógát gyakoroltak sok keresztény kolostorban. Zen meditációt is gyakoroltak. A tizenhetedik században – ezerhatszázas évek. Erről sincs sok szó.

 

Szellemi hanyatlás a felvilágosodás korában

Utána jött az ipari forradalom, az ún. felvilágosodás kora, stb. és utána jöttek a pogári forradalmak, meg minden, szóval szörnyű dolgok történtek. Európa szellemileg teljesen összeomlott. De mivel megvolt ez a kapcsolat, jöttek a dolgok. Pl. ki is tettem egy idézetet a Kőrösi pavilonban arról, hogy Schopenhauer tisztán látta a helyzetet, mint ahogy sok filozófus látta, hogy Európa szellemi válságban van, és az egész európai intellektuális élvonal a Keletre nézett, onnan várták a megoldást, az új eszméket. Volt aki a hinduizmustól várta a segítséget, volt aki a buddhizmustól. Schopenhauer maga a buddhizmust nézte, és ő Csomának volt a kortársa. És azt írja, hogy Csomára az európai intellektuális élvonal milyen nagy várakozással nézett, várta, hogy az eredeti buddhista szövegeket lefordítja és publikálja. Csak hát fájlalta, hogy idő előtt eltávozott Csoma, de amit addig publikált, annak is milyen óriási értéke van. Schopenhauer azt is írja egy könyvében, hogy a nyugati gyarmatosító hatalmak azt hirdetik, hogy viszik a fényt, a magasabb rendű kultúrát keletre, Indiába és egyéb országokba, miközben a valóságban a Nyugat szorul rá a Kelet segítségére. Tehát teljes szellemi válságban volt már akkor is Európa. Ez a tizenkilencedik század eleje. És utána jött a buddhizmus, jött a hinduizmus, taoizmus. Ez mind ugyanaz a szellemiség. Jött Nyugatra, és a tizenkilencedik századtól kezdve teljesen átalakította a nyugati filozófiai és tudományos gondolkodást.

 

Schopenhauer

A materializmus és a profitszemléletű gondolkodás

Ám ezalatt dolgoztak a márák is, a materializmus profithajhász urai, akik háttérbe szorították ezeket a dolgokat, és mostanra gyakorlatilag átalakították a Nyugatot teljesen a saját képükre. Óriási háborúkat csináltak,  – amióta ők az ipari forradalomban és a francia forradalomban megszerezték a hatalmat, attól kezdve egyfolytában háborúk dúlnak Európában. Forradalmak, háborúk – borzalmas dolgokat csináltak, csinálnak. Őnekik ez az elemük, azt szeretik, ha háború van, szenvedés van, gyűlölet van, amin ők mindig nagyon sokat keresnek. És ugyanezek a márák az egész világra próbálják több-kevesebb sikerrel ráerőszakolni a materialista szemléletet, azt a szemléletet, amit ők képviselnek. És mindenhol bevezetni azt az életmódot, ami nekik nyereséges.

    A szellemi dolgokról már nincs is szó. Nagyon szűk társaság, aki ezzel foglalkozik. A lebutított emberek már unják… ó, nem a mi dolgunk, mi boldogan élünk, táncolunk, van internet, pénz, kaja, pia, cola, csipsz, térerő, és kész, ennyi kell. Más nem. Cola, csipsz, térerő, és boldogok vagyunk. Ez egy nagyon, nagyon komoly dolog, mondom, az életeteket próbáljátok meg kicsit átgondolni. Mélyen, mélyen, mert ez a cola, csipsz, térerő buddhizmus nem a belső ösvény. Ennek semmi köze a belső ösvényhez. Ez a márák műve, ez a márák buddhizmusa. Mert „a buddhizmust is meg kell újítani, legyen mai, és fiatalos, és a mostani izére kell alakítani a buddhizmust”. Nekem egyszer mondta valaki, hogy a buddhizmust modernizálni kell, a mai világhoz kell alakítani. „Figyelj, a mai világot kellene a buddhizmushoz alakítani, nem gondolod?” Többet érnénk vele, ha a mai világot alakítanánk a buddhizmushoz, mint ha a buddhizmust alakítjuk a mai világhoz. Cola, csipsz, térerő, Buddha…..

 

Az individualizmus csapdái

Khenpo Tashi Rinpocse nagyon jól összefoglalta a lényeget, most legutóbbi búcsúbeszédében: itt mindenki buddhista, meg ilyen buddhista, meg olyan buddhista, meg nem buddhista, meg nem tudom én, különböző dolgokhoz tartozónak érzi magát… s akkor Khenpo Tashi elmondta, hogy a mestere berakta őt az elvonulásba, és még egy Buddha szobrot sem vihetett magával. „Itt vagy, elég vagy te. Mi kell még az elvonuláshoz, te kellesz az elvonuláshoz, más nem.” Na hát ez a lényeg. Itt van minden. Ahol vagy, ott van minden. Ott vagy, ahol vagy, azzal kell dolgozni. Magaddal kell dolgozni. Nincs helye annak, hogy buddhista, vagy keresztény, meg muszlim, meg zsidó, meg nyingma, meg kagyü, meg bön, meg…, nincs helye. Ezektől őrült meg a világ és őrül meg a világ. Belénk van nevelve ez az individualista dolog, hogy individuum vagyok, és itt bejön az, hogy én valaki vagyok. És az önazonosságomhoz kellenek a címkék. Adidas, Nike, Huawei, Apple, ja, meg a többi, Mercedes, BMW meg ilyenek, ja, meg Rózsadomb, én ott lakom, a Rózsadombon. Ötkerben lakom, hatkerben lakom. A nyócker az szörnyű, oda nem megyek. Milyen kár, hogy ott a buddhista központ, oda nem megyek... Szó szerint, ezt mondják, én csak idézek.

 

Az Egyetemes Mester

Tehát, amikor azt mondjuk, hogy Guru Rinpocse, akkor azt mondjuk, hogy „jaj, Guru Rinpocse”. Ezt pedig egy nagy jógini mesélte, Khandro Rinpocse: Ő még akkor fiatal volt, egy nagy lámának a lánya, így különleges körülmények között nevelkedett, és lényegi tanításokban részesült. Volt egy öreg szerzetes a kolostorban, aki mindig Guru Rinpocséhez imádkozott, és kiderült, hogy ő úgy imádkozott, hogy neki Guru Rinpocse ott volt Orgyenben. Megkérdezte Khandro Rinpocsétől, hogy hol van Orgyen, mert ő Guru Rinpocsét annyira tiszteli, hogy szeretné tudni, hol van Orgyen. Ezen Khandrolá igencsak meglepődött, és megkérdezte: „Te tényleg azt hiszed, hogy Guru Rinpocse Orgyenben van?” „Hát persze, mindenki tudja.”

Guru Rinpocse - tibeti szobor ábrázolás

    És akkor ő elmondta a szerzetesnek, hogy Guru Rinpocse nincsen Orgyenben, észak-nyugat az nem a földrajzi irányt jelenti, hanem az észak az éjszaka: a tudat tiszta csöndje, a nyugat pedig, amikor az utolsó gondolatod elnyugszik. Ekkor ott van a tudat tiszta csöndje, és abban lakik Guru Rinpocse. A te tudatodban, mikor az utolsó gondolatod elnyugszik – ez a nyugat, észak pedig a tudat tiszta csöndje. Tibetiül nub-dzsang-nak mondják. Nub azt jelenti: nyugat, elnyugszik, a dzsang északot jelenti, de azt is jelenti, hogy a tökéletesen tiszta, tökéletes tiszta tudat. Nub-dzsang, tehát amikor az utolsó gondolat elnyugszik, akkor ott van a tudat tiszta természete, és abban lakik Guru Rinpocse. Semmi köze semmiféle földrajzi irányhoz. A szerzetes csak nézett. Öreg volt már de először hallott erről. Nos, ez borzasztó fontos dolog. Guru Rinpocse nem Indiában, meg itt meg ott lakott, nem. Guru Rinpocse mindenhol van. Le van írva sok szövegben, hogy Guru Rinpocse a világ minden részén járt, meg jár, ott van. Azt mondják, nincsen a Földön egy lópatanyomnyi terület, ahol Guru Rinpocse ne járt volna.

    Guru Rinpocse élettörténete úgy kezdődik, hogy elmondja: Guru Rinpocse születéséről sokféle változat van. Van, ahol úgy mondják, villámcsapással született a Földre. Van ahol úgy mondják, egy hatalmas eső minden esőcseppje Guru Rinpocse volt, és úgy jött le a Földre. És még van egy csomó más változat. És ezek között van egy olyan, hogy egy lótuszvirágban született. Ezt könnyű elképzelni. És még az is meg van adva, hogy melyik országban. Az, hogy mikor, az már nincs pontosan megadva. Buddha azt mondta, hogy tizenkét évvel az ő eltávozása után születik meg Guru Rinpocse, de az azt jelenti, hogy amikor Tibetbe érkezett, akkor ő ezer éves volt. Nehéz összehozni, hogy ezer éves volt, és még azt is mondják, hogy ott volt százhúsz, vagy kétszáz évig Tibetben, mielőtt elment. Jelenleg pedig Szinpo Lankapuri földjén lakik azóta is, tehát nem halt meg, ma is él.

    Nos, miért fontos ez nekünk? Azért, hogy felejtsük el, hogy Guru Rinpocse itt meg ott, ekkor meg akkor, meg így meg úgy. Nem. Az olyan mestert, aki a tudatban az utolsó gondolat elnyugvása utáni csöndben születik, azt úgy hívjuk, hogy Egyetemes Mester. Minden mesterben ő jelenik meg. Akárkit veszel, veheted a Dalai Lámát, veheted Jézust, a keresztény szenteket, veheted Nemrótot, Atilát, Mátyás királyt, vehetsz akárkit. A gyöngébbek kedvéért leegyszerűsítjük, és azt mondjuk, hogy Nemrót. Mert Nemrót is Guru Rinpocse. Egy teljesen más gondolkodásmód kell, ez a lényeg. Nem lehet ebben a bárgyú cola, csipsz, térerő buddhizmusban dagonyázni. Teljesen másképp kell gondolkodni. Nemrót az Egyetemes Mester. Vannak, akik ezt kapizsgálják, összekapcsolják Gilgamessel, Heraklésszel és másokkal, és ez teljesen igaz, ez mind Nemrót, mind Guru Rinpocse. Guru Rinpocse csak annyit jelent, hogy „Nagybecsű Mester”. Akit Nagybecsű Mesternek tartasz, az mind Guru Rinpocse.

    Guru Rinpocsének nem volt útlevele. Pl. a hosszabb Mahakála pudzsában szerepel egy csomó védelmező. Föl vannak sorolva olyan helyi védelmezők is, akiket Guru Rinpocse meg mások megszelídítettek, és a dharma szolgálatába állítottak. A Mahakala pudzsa nagyrészt abból áll, hogy ezeknek mind felajánlást adunk. Vannak egész napos, egész hetes pudzsák, részletes szövegek, vizualizációk, hogy néznek ki, kik ők, mik ők, milyen felajánlásokat adunk nekik, hogyan dicsőítjük őket, milyen segítséget kérünk tőlük, stb., hosszadalmas történet. Minden védelmezőnek megvan a maga pudzsája, szertartása, meditációja, stb. Pl. itt van Szimhamuka, ő is egy védelmező. Óriási irodalma van, terjedelmes meditációs szertartások, stb. kapcsolódnak hozzá. De sok helyi védelmező is van. A Négy Király, a Négy Égtáj, stb. De ott vannak a Tibeti helyek urai, védelmezői is. Pl. Nyencsen Thangla, az egy nagy hegység, annak megvan az ura, a különböző tavaknak megvan, Ceringma,  ő a Lapcsi hegy úrnője, az egy hegy a Himalájában, ahol Milarepa meditált.

 

Hogyan működnek a szellemi erők?

Egy érdekes eset volt, amit most elmondok. Ott van a Mahakála szöveg, tele a tibeti helyi védelmezők pudzsáival. Ahogy eljöttek a lámák Nyugatra, egyik láma mondta Láma Ngawangnak, hogy figyelj, most nem vagyunk Tibetben, mi ezt minek mondjuk, ezt nem kell mondani. Most itt más a helyzet. Itt más védelmezők vannak, itt mások a helyi szellemek, nincs értelme ezt mondani. Láma Ngawang azt válaszolta, hogy miért, a helyi védelmezőknek kell útlevél? Vagy talán repülőjegy? Kész. Itt vannak, mindenütt vannak, nincsenek határok, szellemi dolgokról van szó.

    Él Brazíliában egy gyógyító, Joao, aki szellemi kapcsolatot létesít szellemekkel –  szentekkel, elhunyt nagy tudású orvosokkal, sebészekkel főleg –, akik szellemi gyógyítást, operációt végeznek. Nem kell odautazni, elég ha az ember ír egy levelet. Az egyik szangha taggal esett meg, hogy kért egy szellemi operációt, mert sérüléses baja volt. Pár héten belül megoperálták, szellemi úton, nem jött hozzá orvos, aki megoperálta, hanem egyszer csak érezte, hogy a baja nagyon fölerősödött, fájdalmat érzett két napig, majd utána elmúlt a baja, soha többet nem volt problémája. Tehát meggyógyult, megoperálták. Brazíliából, útlevél nélkül. Repülőjegyet se kellett venni nekik. Ezek valóságos dolgok. Tehát ezeknek a tibeti szellemi segítőknek sem kell útlevél. Azóta is csináljuk a Mahakala pudzsát, és a tibeti helyi szellemeknek is adunk fölajánlást.

 

Engedjük, hogy a tanítások áthassák az  életünk minden területét

Nos, tehát ezek érdekes dolgok. A világnak semmi köze ahhoz, amit mi hiszünk róla. A világ csak néz, hogy mit tartanak ezek világnak, fogja a fejét. Ezek mit hisznek rólam? Nem hisz a szemének, meg a fülének. Néha ad egy kis jelzést, megrázza magát, és akkor potyognak le a földgömbről a bolhák, amik mi vagyunk. Ez nagyon fontos, tehát nincs cola, csipsz, térerő buddhizmus, tessék elfelejteni. Ha a belső ösvénnyel akarunk foglalkozni, akkor ténylegesen foglalkozni kell vele, nem hobbiból … jaj egy kicsit meditálok…., most nem érek rá, mert annyi dolgom van… Mi a fene dolgod van? Nincs semmi dolgod! Mi az, hogy dolgod van? Jaj, le kell vágni a sövényt, jaj ki kell vinni a szemetet, jaj, el kell mosogatni… 

Khenpo Tashi Rinpocse Taron

    Khenpo Tashi beült a barlangba, és majd megőrült, mondta. Nem vihetett magával semmit. Nem volt egy könyve, nem volt egy thankája, egy szobra, semmi nem volt nála. Ő ott ült egyedül. Egyedüli tevékenysége a hajnövesztés volt. Abban viszont sikeres lett. Ha kibontja a haját, a földet söpri, húzza maga után a haját a földön, annyira sikerült neki a tizenkét éves elvonulás. Mondta nekem is, ülj itt a helyeden és növeszd a hajad, más dolgod nincs. Nem vitte ki a szemetet, nem vágta le a sövényt, nem kellett neki takarítani, csak a haját kellett növeszteni. Na, szóval ezek mind nagy felkiáltójelek.

    Egy ismerősöm volt egyszer Amerikában valami fesztiválon, és felfigyelt, hogy egy csomó ember összegyűlt és valamit hallgatnak. Odament, hát néhány indián ült ott körben, az egyik beszélt, és ők hallgatták. Az indián, aki beszélt, egy idős indián, mondta, hogy „ezek mind el fognak tűnni, és mi maradunk, és túléljük őket”. Amikor vége volt a beszédnek, eloszlott a tömeg, akkor ő odament az indiánhoz: „Mikor ezt mondtad, kire gondoltál? Kik az ezek, akik el fognak tűnni?” „Ti, fehérek, ezek az emberek, amerikaiak. Mi indiánok megmaradunk, és túléljük. Ezek eltűnnek, mi megmaradunk.” Nahát így kell gondolkodni. Ez a szemét kultúra el fog tűnni, nekünk pedig csinálni kell a dolgunkat. De fontos, hogy csináljuk, mert ha nem csináljuk, akkor minek van értelme? 

    Az értékeket a világban nevelni kell, gondozni kell, fejleszteni kell, karban kell tartani, fönn kell tartani, hozzáférhetővé kell tenni. Na de milyen értékeket? Mi magunk sem tudjuk, mert mi is cola, csipsz gyakorlók vagyunk. Akkor hol vannak az értékek? Milyen értékekről beszélünk? Mi vagyunk itt az indiánok. S ez a szemét – nem nevezzük kultúrának – civilizáció a saját dugába fog dőlni. Mindenki tudja, ők is, akik csinálják, de őket nem érdekli, mert ha dugába dől, akkor még többet keresnek. Még nagyobb lesz a profit. Mire jó, senki sem tudja. Láma Ngawang szokta mondani, a gazdag ember is csak egy inget tud hordani, nem vesz föl száz inget. Ő rajta is csak egy ing van, ő is csak egy vagy két szendvicset tud reggelire megenni, akármilyen gazdag. Mire ez a nagy felhajtás! Akármilyen gazdag vagy, két szendvicset tudsz enni, és egy ing van rajtad. Van ez a szemét civilizáció, civilizáció túl szép szó rá, találni kell egy jobbat. Kultúrának semmiképp sem szabad nevezni, mert az ellentéte.

    Hogy hogyan lehet az értékeket megvalósítani? Úgy, hogy a valódi értékeket nagyra becsüljük, és azokon munkálkodunk. Mindenki a maga módján. Mindenkiben ott van Guru Rinpocse, Nemrót. Mindenkiben ott van a gondolat, ami elnyugszik, és utána ott van a csönd. Ebből születik Guru Rinpocse, Nemrót, a megvilágosult Egyetemes Mester.

 

Végszó

A kultúrák nem maguktól jönnek létre, megvilágosult bölcsek munkájának a teremtményei. Az Eurázsia peremterületein (Kína, Japán, Dél-kelet Ázsia, India, Irán, Mezopotámia, Mediterráneum, Európa) létrejött „magas” kultúrák a kontinens belső területein élt, és onnan kiáradt mesterek segítségével jöttek létre, ugyanúgy, ahogy az napjainkban is játszódik. Az ő mindentudó bölcsességük és minden lényre kiterjedő egyetemes szeretetük hordozói, fenntartói, közvetítői és terjesztői évezredek óta a szkíta-hun népek. Ez a mi örökségünk, mely mindennél nagyobb érték, melyet ápolni a mi fennkölt küldetésünk és kötelességünk.