Mi a jelentősége annak, hogy Buddha szkíta volt?

Felmerülhet a kérdés, mi jelentősége lehet Buddha szkíta születésének. Hiszen ő a Megvilágosult, és mint olyan, fölötte áll a látszatvalóság minden megnyilatkozásának, beleértve a származást is.

Sákjamuni Buddha – gandharai szoborábrázolás

Ez valóban igaz, a Megvilágosult túl van a tér-idő minden fogalmán és korlátján. Saját legmagasabb javát beteljesítette – azonban ez nem a teljes igazság róla. A Buddha a megvilágosodása által elnyert határtalan képességeit, végtelen egyetemes együttérzéssel, a világ minden lényének szolgálatába állítja. Világkorszakokkal ezelőtt megvilágosodott, ám a lények javáért álomszerű jelenéstestet öltött, és eljött Földünkre. Megjelent a látszatvalóságban, a Föld egy bizonyos pontján, a történelem egy bizonyos időpontjában, egy bizonyos nép szülötteként, bizonyos szülők fiaként. Tette ezt abból a célból, hogy mindazoknak, akik hisznek a látszatvalóságban, megmutassa a látszatvalóságban gyakorolható módokat, amelyek elvezetnek a végső valósághoz, a tökéletes felébredettség állapotához. Ügyes módszereket használt azért, hogy minél könnyebben megszabadítson minél több lényt. Ilyen ügyes módszer volt megszületése is a szkíták között.

Sokan hangoztatják, hogy a szkíta népek ősnépek, a szkíta műveltség ősműveltség, amely e népek ősidőket felölelő hagyománya szerint a világ kezdetei óta létezik a Kárpát-medencétől a Csendes óceánig terjedő, sztyeppei övezetnek nevezett hatalmas területen, amelyhez hozzátartozik a Tibeti Fennsík és a Himalája is. Ugyanebbe a családba tartoznak a északamerikai indiánok is, akik Belső-Ázsiából átköltözött turániak.

Élettörténete elmondja, hogy születése előtt a Tusita istenországból letekintett Földünkre, és a sákja királyi párt, Tisztaétkűt (Suddhodhana) és Tündér Káprázat Istennőt (Májádévi) választotta szüleinek, mert úgy találta, hogy ez a szkíta nép volt szellemiségében és érdemeiben leginkább kész a megvilágosodás tanainak befogadására. És valóban, később egész családja és népe a követőjévé vált.

Buddha fogantatása – Szkíta-kusán művészet

Azt is látjuk, hogy tanításai a szkíta-hun népek között terjedtek el legerőteljesebben, Indiában valamint Közép- és Belső-Ázsiában, és innen terjedtek tovább, például Kínába, szkíta-hun mesterek közvetítésével. Délkelet Ázsia egyik nagy buddhista kultúráját Burma földjén, szintén belső-ázsiai eredetű nép alkotta meg. A pyu nép a belső-ázsiai Ganszu ősi hun területéről vándorolt le Burmába, és alapított meg ott egy sok évszázados virágzó buddhista kultúrát.

Buddha születése – Szkíta-kusán művészet

Buddha tehát a múltat, jelent és jövőt látó mindentudásával a szkítákat választotta, mert amint azt később a történelem is bebizonyította, a szkíta szellemiség szolgált legalkalmasabb alappal a megvilágosodás tanításainak befogadásához, s ezért így tudta a leghatékonyabb segítséget nyújtani a világ lényeinek.

Sokan észrevették, hogy az egész hagyományos magyar (ú. n. népi) szellemiség és kultúra az eurázsiai szkíta-hun szellemiség hordozója, és egyben a buddhista belső ösvény édestestvére.
A hagyományos magyar világszemlélet, gondolkodás, életérzés, művészet, irodalom, zene oly közel áll a Buddha által mutatott úthoz, mint a saját anyanyelvhez. A magyar mesék buddhista tanításokat közvetítenek, illetve azok közvetlen párhuzamait (lásd: Csöpel Láma, Kovács Imre: Titkos tanítások magyar mesékben; Csöpel Láma: Igazmondó tükör c. könyvekben), a tárgyi művészet alapjai (lásd: Csöpel Láma: A rejtett arc c. könyvében) a buddhista szellemiséggel azonosak. Buddha tanítása ezért nem új a magyaroknak, hanem az csak a varázsige, amely által minden a helyére kerül, elnyeri igaz értelmét.

Mindez rendkívül örvendetes lehet a buddhizmus magyar gyakorlói számára, és egészséges önértékelés érzetét keltheti bennünk, azonban ne kövessük el azt a hibát, hogy elragadtatásba esve, a magyart ezért valamiféle „kiválasztott”, másoknál magasabb rendű népnek tartjuk. Buddha azt tanítja, hogy egész ösvénye az összes lény szolgálatáról szól. A belső ösvényt követni a lények szolgálatát jelenti. Más szóval, aki Buddha ösvényét járja, minden egyes lényt önmaga fölé helyez. Aki ettől eltér, az nem nevezheti magát az ösvény gyakorlójának – figyelmeztetnek a tanítások.

A tibetiek hozzánk hasonlóan, büszkén vallják szkíta-hun eredetüket, és a tibeti népességben a szkíta-hun rokonság ki is mutatható.