(Részlet
a nemrég megjelent Kőrösi Csoma Sándor jelentősége
új fényben c. könyvből)
 | |
|
Most
pedig szólaljon meg Kőrösi Csoma Sándor saját maga,
idézzük fel indíttatását:
„Elhatároztam,
hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet,
biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly
tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az
európai tudós világnak általában, és különös világot
vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem
történetében”.
Ez
egy rendkívül koncentrált kijelentés Kőrösi Csoma részéről,
amiben gyakorlatilag minden benne
van. Nagyon fontos, hogy ezt megértsük, és ennek alapján helyre
tegyük a Kőrösi Csomához való viszonyunkat.
Azt
mondja tehát, hogy mindennapi megélhetésének biztosítására is
csak annyi energiát szentel, amennyi ahhoz szükséges, hogy eredeti
célját képes legyen beteljesíteni. Azt mondja: „…egész
életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára
lehetnek az európai tudós világnak általában, s
különös világot vethetnek bizonyos, még homályban
lévő adatokra nemzetem történetében”.
 | |
|
Kőrösi a magyarság eredetét, a magyarság rokonságát és eredeti hazáját, őshazáját kereste. Mit mond ő maga erről a fenti bekezdésben? „…világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében”. Ő soha nem kételkedett abban, hogy a magyarok szkíta eredetűek. Csak azt mondta, hogy kutassuk ki a részleteket, a még homályban lévő dolgokat e téma körül. Nem bizonyítani akart, hiszen ismerte a valóságot, hanem ki akarta bontani azt a valóságot. Ez igen lényeges.
A finnugorizmus nem
magyar tudósoktól származik. Ezt az elméletet az Osztrák-Magyar
Monarchiában az osztrákok kezdeményezték politikai okokból. Ezek
az emberek nem ismerték a magyar nemzetet, a magyar szokásokat, a
magyar habitust, temperamentumot, hagyományokat. Az egyedüli
ismeretük az volt, hogy szótárban láttak magyar szavakat, majd
fölfedeztek ehhez hasonló szavakat a finn és a lapp nyelvben,
ezért elkezdték kutatni, és kitalálták a finnugor nyelvcsalád
fogalmát. Ilyen „tudományos” spekulációra alapult az egész
finnugor elmélet, melyet aztán átvettek bizonyos magyar tudósok
is.
Sajnos
manapság azt próbálják elhitetni velünk, hogy Kőrösi Csoma
álmodozó volt. Ez nem így van.
Kőrösi Csoma korának egyik legképzettebb tudósa volt a
keletkutatás területén, és korának legképzettebb
tudósaitól tanult. Tényleges, valódi tudással rendelkezett.
Ezt
írja Csoma:
„Így
ér véget majd küldetésem, ha egyszer be tudom bizonyítani, hogy
ellentétben a finn-magyar elmélet mellett kardoskodók
megnyilatkozásaival, a magyar nép igenis Attila népe”.
Azt,
hogy honnan származunk, mindenki tudta abban az időben,
ám bejött egy kis zavar – nevezzük így –, és ezt tisztázandó
Kőrösi Csoma Sándor anyagot szándékozott gyűjteni Ázsiában,
amely anyag részletekkel szolgál ahhoz, hogy alátámassza ezt a
szemléletet. Kutatásának célja tehát nem a magyarok eredetének
megtalálása volt, hanem a magyarok eredetének részletes
alátámasztása, kifejtése.
 | |
|
Láma
Ngawang, közösségünk megalapítója, aki nagyon tisztelte Kőrösi
Csomát, a következőt mondta róla:
„Amint
az összes eddig élt tibeti ember közül kiemelkedik Milarepa a
szent életű jógi alakja, úgy emelkedik ki az összes eddig élt
magyar közül a szentéletű magyar bódhiszattva Kőrösi Csoma
Sándor alakja”.
 | |
|
Azt mondta nekünk Láma Ngawang Rinpocse. Hogy ki volt Milarepa? Milarepa egy olyan név, amit minden tibeti ismer, szeret, imád, büszke rá. Hasonlóképpen, Kőrösi Csoma Sándor az, aki megtestesíti a magyar lelket és mindent, amire büszkék lehetünk mi magyarok. Ma még, ha eszünkben jut a magyarság, sok mindenre gondolunk, de Kőrösi Csoma Sándor sajnos nem jut eszünkbe. Mostantól legyen másképp, jusson először eszünkbe Kőrösi Csoma Sándor, ahogy a tibetieknek eszébe jut Milarepa.
Életének
további részleteit elolvashatod a weblapunkon
megtalálható Olvasnivalók között,
itt: https://buddha-tar.hu/media/digitalis-konyvek/