 | |
|
 |
| Buddha, a szkíta őstudás megújítója |
A tibetiek az
ősi szkíta hagyomány letéteményesei
Geszár Király
Geszár az egyetemes megvilágosult harcos, aki legyőzi a materializmus negatív urait, és véget vet azok pusztító mesterkedéseinek. Guru Rinpocse jelenésteste, hús-vér testet öltése. Azért jött el a Földre, hogy a belső ösvényt és annak gyakorlóit támadó és akadályozó negatív erőktől megtisztítsa a világot, és elűzze a tiszta nem-dogmatikus belső ösvény útjából az akadályokat.
 |
Az eurázsiai nagy szkíta-hun hőseposz tibeti változata a gonosz felett győzedelmes Geszár király eposza.
A képeken láthatók a Geszár eposz ünnepi előadásának szereplői Tibetben. |
A
természetközeli műveltségű szkíta népek a megvilágosult társadalmat építették.
Feljegyzések tanúsítják, hogy ebben több helyütt teljes sikerrel is jártak,
úgymint például a közép-ázsiai Sambala és Orgyen országaiban, ahol a hagyomány szerint
az ország egész népe elérte a megvilágosodást. A megvilágosodás elérését
szolgálta a világ szentségének szemlélete, amely kiterjedt mind a környezetre,
mind a benne élő összes lényre. Szent volt számukra ég-föld,
Nap-Hold-csillagok, hegy-völgy, erdő-mező, fű-fa-virág, tó, forrás, folyó,
berek, liget, s emellett a természet tele volt különleges szent erőhelyekkel,
melyek közül sok ma is ismert. De szentek voltak az állatok is, melyek
rendkívüli erőikkel segítették az embert. A megvilágosodás útjának részét
alkotta az idő és annak minden eleme, ezt fejezte ki a napi élet és az ünnepek
rendje.
 |
| Kőre vésett mantrák és szent szövegek |
 |
| Zempléni
fejedelmi csésze - Formavilága a szkíta-magyar jelképrendszerre jellemző ősi hitvilágot ábrázol, jelen esetben azéletfát, tudásfát vagy másnéven istenfát. |
 |
| Nagyszentmiklósi avar aranykincs - bikafejes csanak – koponyacsésze alakú aranytál |
Szent volt, és istenek lakóhelye az ember teste, lelke, szelleme, elméje is. Bensőjében istenségek laktak csodás palotákban. A szkíta ember minden tevékenységéhez, alkotó, termelő munkájához a megvilágosultaktól kapott tudást használta, így a világ szentségének felismerését szolgálta minden alkotása, úgymint az egész társadalom felépítése, rendje és működése, a törvények, a közösségi élet és az egyén életének-halálának minden eseményére vonatkozó szokás és szertartás, a házasságok és rokonságok kialakítása, a városok, falvak, sőt az egyes porták és a sátor- illetve házbelsők elrendezése és szertartásos szerepe is.
 |
| Hun sátortábor |
 |
| Mongolok szertartásra gyülekeznek jurtatáborban |
 |
| Mongol sátorkolostor hatalmas sátortemplomokkal és lakójurtákkal |
A
tudományok és a művészetek isteni eredete
Őseink
a tudományokat és a művészeteket is a megvilágosultaktól kapták, akik amellett,
hogy a tudást átadták, megadták a módszereket és a kulcsokat is ahhoz, hogy a
folyamatos kapcsolatot fenntarthassák velük, így az ember élvezhette
segítségüket és védelmüket, amíg a maga részéről a szent köteléket megtartotta.
A földműveléshez és egyéb fontos munkákhoz az isteni útmutatás mellett
eszközöket, sőt háziállatokat is kapott az égiektől, akikről ugyanakkor tudta,
hogy nem valami távoli mennyországban, hanem saját bensőjének tiszta
bölcsesség-erőterében laknak.
 |
| A szellemiség mellett a buddhizmus művészete is a szkíta kusán
műveltségben
öltötte fel későbbi, és a mai napig jellemző alakját. Hozzá
fűződik a
gandhara művészeti stílus felvirágzása, amely mind a mai napig
meghatározó
hatást
gyakorol a buddhista világ művészetére.
A csángó asszony egy napja – Egyszerű tanítások a teljes életet élt régiekről Petrás Máriától (VIDEÓ) |