Mily csodálatos!
Minden dolog tökéletes,
pontosan úgy, ahogy van.
– Buddha
Történelem-előtti Belső Ösvény
Hagyományunk felelevenítéséhez nagy segítséget meríthetünk az
ősi közép- és belső-ázsiai szellemi hagyományok tanulmányozásából. A tibeti
mesterek az ősi szkíta-hun tudás mai letéteményesei. Nemzedékről-nemzedékre
átadott élő hagyományukban és rengeteg szent könyvükben a tudást romlatlanul adják át ma is.
 | |
Padmaszambhava energiateste
|
 |
| Az Eurázsiai Nagy Sztyeppét ősidők óta a mai napig szkíta-hun népek lakják |
Az ősi Közép- és Belső-Ázsiát történelem előtti idők óta
benépesítő szkíta-hun népek sokféleképpen érintkeztek egymással: házasság
által, politikai szövetségekkel, fegyveres viszályokkal, kereskedelemmel,
kulturális eszközökkel, vallási szertartásokkal stb. A népek kialakulásának és
kulturális egymásra-hatásának egyik fontos térsége volt a Tárim medence és a mai észak-kelet tibeti Kanszu és Amdo területe, amely
ősidőktől kapcsolódott a mai Észak- és Nyugat-Tibet hatalmas, akkoriban a
mainál jóval termékenyebb földjén elhelyezkedő Sang-sung Birodalomhoz.
A történelem-előtti bön[1]
Bönpo források és D. Ermakov kutatásai felfedik, hogy a
sang-sung bön, az ősi kínai wu és a proto-mongol bo murgel mind különböző,
rokon ágai voltak ugyanannak a történelem-előtti Belső Ösvénynek, melyet az
akkori Belső- és Közép-Ázsia, valamint Európa számos területén élő szkíta-hun
népek gyakoroltak.
 |
| Fu Shi, Kína első wu papkirálya (i. e. 2953–2838)a valóságban megegyezhet a bönpo forrásokban szereplő Gya Kongce Trulgyi Gyalpo-val |
Ez az ősi szellemi ösvény a Szvasztika Bön-ben teljesedik ki,
amely számos alapvető hasonlóságot mutat a későbbi buddhizmussal. Első
tanítója, a mai Tadzsikisztán és környéke területére tehető közép-ázsiai Olmo
Lungring birodalomban született megvilágosult Tönpa Senrab Miwo Buddha volt. Ma is élő hagyománya nemzedékről-nemzedékre száll élő
szóbeli átadással amellett, hogy tekintélyes írásos anyaggal is rendelkezik.
Nem mai értelemben vett vallás, de nem is sámánisztikus módszerek útja, hanem
belső ösvény, amely lényege a belső fejlődés útja, a belső utazás, melynek fő
eszköze a meditáció, ugyanúgy, mint a későbbi Szkíta Bölcs Buddha
hagyományának. Tartalmazza a belső fejlődésnek a buddhizmus által is leírt
lépéseit, a Keskeny Út, a Széles Út és a Gyémánt Út, valamint a Nagy Teljesség
tanításait. A bönpo mesterek és a mai kutatók ezért a buddhizmus régebbi
hagyományának nevezik, amely egy előző buddhától ered. Napjainkban a tibeti
buddhizmus mesterei a bönt a négy nagy tibeti buddhista hagyomány mellett, mint
ötödiket ismerik el.
 |
Tönpa Senrab Buddha –
19 000 évvel ezelőtt, Közép-Ázsiában élt és tanított Tönpa Senrab Buddha, akinek hagyománya ma is él Tibetben, és mai követői bön néven nevezik |
 |
Lao Tzu bölcseleti rendszere az üresség
tanításaival számos olyan jellemzőt mutat fel, amely a Szvasztika Bönnel közös
|
A bön és a magyar táltoshagyomány
Tönpa Senrab Buddha a hagyomány szerint kb. i. e. 17 000-ben
született, bár születését egyes mai kutatók az i. e. 1700-as évekre teszik. A
bön Belső Ösvénye évezredeken át mélységes hatást gyakorolt egész Eurázsia
szellemiségére, s a szkíta-hun népek nem voltak kivételek. Éppen ellenkezőleg,
úgy tűnik, a szkíta-hun kultúra többi mai örökösével egyetemben mi, magyarok
is, a kultúránk mélyebb rétegeiben megtalálható, és egész világlátásunkat,
gondolkodásunkat, szellemiségünket, bölcseletünket, a világhoz, a valósághoz,
önmagunkhoz és a többi lényhez való viszonyulásunkat ma is meghatározó alapvető
értékeket és mintákat ebből a megvilágosodásig elvezető tan- és
gyakorlat-rendszerből nyertük. Ez világosan ki is mutatható népi kultúránk
különböző elemeiből, például meséinkből és népművészetünkből, valamint
táltoshagyományunk máig fennmaradt emlékeiből, melyeket például a Rábaközben
őriztek meg. Tudvalevő, hogy a rábaközi táltosok a hagyományukat Büün-nek
nevezték, ami további figyelemreméltó kapcsolódást mutat a bönhöz.
 |
Az ősi belső-ázsiai
szellemiség elterjedése és kihatása Földünk kultúráira –
Idries Shah, a nagy szufi tudós szerint
|
 |
| Gyémántjogar –lurisztáni szkíta kultúra, i. e. XIII–VII. század |
 |
| Gyémántjogar – Magyarország, kalotaszegi kályhacsempe mintája |
 |
| Gyémántjogar, a felébredt tiszta tudat jelképe – Tibet |
[1] Az alábbi bekezdés D. Ermakov kutatásaira alapul.
Lásd: D. Ermakov: Bo and Bön – Vajra, Kathmandu, 2008