 |
| Kurultáj - Ősök útja |
A magyar hagyományban őseink évezredeken keresztül felhalmozott bölcsességet hagytak ránk. Ez az élet minden területét érinti. Az elméről szóló tanításaik a mesékben maradtak ránk. De számtalan más eszközük is volt a világról szóló tudásuk megfogalmazására. Ilyen az ötfokú zene, a táncok, az ételek elkészítésének módjai, a települések építési rendje, a társadalom szervezése a tízesekbe, és ilyen az élet minden részére kiterjedő szokások és szertartások sora, amelyek mind az élet szentségét és mélyebb értelmét fejezik ki.
 |
| Néptáncosok |
 |
| Pentaton hangskála |
 |
| Pityókás kenyerek |
 |
| Kenyér túlsütésekor |
Az életben megjelenített tudást hívjuk külső tanításoknak. A külső tanítások alapja a Belső Ösvény. A Belső Ösvény tanítói alkották meg a külső tanításokat, jótéteményként, hogy az egész nép életének megvilágosult rendet adjanak, hogy hétköznapi cselekedetek során keresztül is mindenki át tudja élni a világ szentségét. A szentség értékelése rendkívül egyszerűen úgy kezdődik, hogy valaki az élet minden részletére odafigyel. Ez tükröződik a magyar hagyomány ősi szertartásosságában, amely kiterjedt a közösség és az egyén életének minden mozzanatára és tárgyára.
 |
| Konyha - tájház (Őcse) |
Hagyományos magyar házba belépve egyből a konyhába érkezett a látogató. Annak idején itt éltek az emberek, a nap nagy részét itt töltötték, apróbb munkákat is elvégezhettek télen bent, mint a kukoricamorzsolást. A konyha az asszony és a gyerekek egész napos tartózkodási helye volt. A konyhában zajlott le az étkezés is, és ha vendég jött a házhoz, őt is itt fogadták.
Konyha - tájház (Őcse)
A konyha egyben tisztálkodó hely is volt, annak idején nem volt még fürdőszoba a paraszti háztartásokban, így egy lemezkádban, vagy lavórban oldották meg a fürdést-mosdást. A bejárat közelében volt a tükör, hogy a kilépő rendezetten mehessen ki az utcára.
 |
| Szoba - tájház (Őcse) |
Ha közeli rokon érkezett a házhoz, vagy olyan, akit nagy becsben tartottak, akkor beljebb vitték a lakásba, ott vendégelték meg. A falon ott minden régi ház fő kelléke a házi áldás, a falra akasztották családtagjaik fényképét, és általában egy szentkép is felkerült, sokszor a hálószobába, az ágyak felé.
 |
| Tiszta szoba - tájház (Őcse) |
 |
| Rejtett arc (szarvas) egy ládikón |
A külső tanítások viszont mindig egy meghatározott nép, nyelv és műveltség kereteiben érvényesülnek, nekünk magyarul, a meséinkben és népi műveltségünkben. A külső tanítások nélkülözhetetlenek, mert saját népünk külső tanításai, azaz őseink, anyanyelvünk és hagyományaink tisztelete az, ami megadja nekünk a lehetőséget, hogy a Belső Ösvénnyel foglalkozzunk.
 |
| Sótartó rejtett arccal |
A Belső Ösvény az emberi élet legnagyobb lehetősége, csak mikor az emberi létbe születünk, akkor tudunk a gyakorlásához eljutni. Emberi létünk lényegi meghatározója pedig az, hogy anyanyelvünk és hagyományaink énünk lényegi részét alkotják, mert segítségükkel öntjük formába létünk alapvető értékeit és ismerjük meg önmagunkat.
Aki önmagát ismeri, ismeri az egész világot, a benne lakó összes lénnyel egyetemben, ezért a Belső Ösvény önmagunk megismerésének az útja. Anyanyelvünk szerepét mindebben jól mutatja a következő: Ha azt mondjuk „világ” „anya” „szív” „nap” akkor ezek a szavak saját létünk, hagyományaink és magyar nyelvünk keretében nyerik el jelentésüket. Amikor valaki azt mondja „anya” akkor ennek a szónak a tartalma az ő
személyes élménye az édesanyjáról. Ez a szó olyan töltést és értéket hordoz a kimondója számára, ami csak az övé, és a szíve mélyéig hatol. Ez igaz az anyanyelv minden szavára, és a hagyomány minden darabkájára. Ha viszont, mint magyar emberek, azt mondjuk, hogy „maty” vagy „mother” akkor nem fogjuk ugyanezt átélni, még akkor sem, ha jól beszélünk oroszul vagy angolul, és tökéletesen értjük a szó jelentését.
 |
| Kalotaszegi anya és kislánya |
Aki nem ismeri saját műveltségét, gyökértelenné válik, nem lesz képes formába önteni léte alapvető értékeit, így az értékek elmosódnak, összezavarodnak, nem tudnak kikristályosodni. Az ilyen embernél az egyensúly felborul, az ösztönök, érzések és érzelmek túl nagy jelentőséget nyernek, a megkülönböztető, józan tudás rovására. Elveszti józan ítélőképességét, és vele az önállóságát, ösztönei és érzelmei rabszolgájává
válik, és könnyen mások irányítása alá kerül.
 |
| Magyar cifraszűrök |
 |
| Női ködmön háta gyapjúszállal levarrva Baranya megye |
 |
| Bocskoros viselet |
 |
| Busó bocskor Egyetlen darabból szabott talpú és felső részű, sarkatlan, elöl kerek vagy hegyes orrú, → bocskorszíjjal felköthető könnyű lábbeli, amely a talpat, a talp széleit és a lábujjakat védi. Anyaga lehetett kikészített bőr, de készítettek bocskort szőrösen hagyott, kikészítetlen bőrből is. |
Amikor a saját műveltségét nem ismerő ember más műveltségekből átvesz, akkor egyszerűen csak utánoz, így amit átvesz puszta másolat, árnykép lesz. Ezzel becsapja magát, és önmaga hanyatlását, elszegényedését, kiüresedését idézi elő. Ezzel szemben az olyan ember, aki ismeri saját műveltségének igazi értékeit, más műveltségekben is képes lesz az igazi értékeket felismerni, és ha azokat elsajátítja, azzal gazdagítja önmagát, friss erőt merít, és elősegíti önmaga megismerését.
 |
| A világ legnagyobb táltosdobja - Kurultaj |
Őseinknek köszönhetjük nyelvünk minden egyes szavát, az ő tudásuk, munkájuk és vérük van minden egyes szóban, mondásban, mesében. Ez vonatkozik nem csak a beszélt nyelv szavaira, hanem a műveltség minden részére, amit már az anyatejjel magunkba szívunk. A megvilágosodáshoz vezető út mindezek tiszteletén keresztül vezet. Őseink, nyelvünk és hagyományaink tiszteletét ezért nem lehet elhagyni vagy megkerülni.
Részlet a Titkos tanítások a magyar mesékben c. könyvből.
