Mindig most van – Az ősök tisztelete, tudásuk és hagyományaik fenntartása

Tiszteletreméltó Láma Ngawang

„Minden ember ismerje és becsülje saját műveltségét, hagyományait és azok szerint éljen boldogan. Azokat feladni nincs értelme. A magyarok kövessék a magyar szokásokat hibátlanul, és a többi nép is a sajátjait…
Minden nép ragaszkodik saját műveltségéhez, és abban érzi jól magát… Ez természetes, hiszen műveltségünk az azonosságunk, az énünk része. A vallással is így vagyunk. Tehát mindenki azt kövesse, arra támaszkodjon, ami iránt bizalma van.” – Láma Ngawang, tibeti tanító

„MINDIG MOST VAN”, A MÚLT ÉS A JELEN ÖSSZEKÖTÉSE

Csögyam Trungpa, megvilágosult tibeti tanító

Chögyam Trungpa, tibeti tanító mondja:
„Az igazi családjáért élő ember büszke a családi hagyományában örökölt bölcsességre. A Sambala hagyomány szempontjából az, hogy valaki tiszteli saját családját és  hagyományait, nem jelenti azt, hogy ezzel ő másoktól elkülöníti magát, vagy azt, hogy leszármazása tudatában mások fölé helyezi magát. E tisztelet inkább annak a tudatosítása, hogy a családi hagyományban tükröződnek egy nép tudásának legmélyebb értékei. Ezt a bölcsességet örököltük, mégpedig úgy, hogy az hétköznapi életünk minden
mozzanatában ténylegesen jelen van. Ezért a családi hagyomány nagyra értékelése által megnyitod magad az egész világ gazdagságának a befogadására…


A kép a Bódiszattvák fenséges birodalmát, Shambalát ábrázolja, ami a béke és harmónia tökéletes megnyilvánulása. Shambala földje 8 külső régióra oszlik, középen a Kailash hegy helyezkedik el, melynek tetején van Kalapa csodálatos városa, ami a 10. búmit elért Bódiszattva királyok otthona.


Vannak társadalmak, ahol az emberek szentélyeket állítanak az ősök tiszteletére. Japánban például, amely egy igazán fejlett, mai társadalom, még mindig nagyon erős az ősök tisztelete. Vannak olyan vélemények, melyek szerint az ősök tisztelete pusztán egy kezdetleges gondolkodásmód babonás megnyilvánulása. De valójában az ősök és hagyományaik tisztelete egyben a te saját műveltséged felhalmozott bölcsessége
tiszteletének a jele… Mindenképpen értékelnünk kell azt a bölcsességet, amelyet az emberek sok-sok ezer éven át felhalmoztak. Őseink számtalan kudarcon és nehézségen át, sokszor saját életüket feláldozva fejlesztették ki azt a tudást, azokat az eszközöket, amelyek életünk alapjaivá váltak.


Druk Sakyong átadja a Shambala vonalat Sakyong Mipham Rinpocsénak. 
Boulder, 1979. Hudson Shotwell képe 

Lehet azt mondani, hogy ezeknek ma már nincs jelentőségük, de gondoljuk csak meg, hogy a mai világ legnagyobb baja éppen az, hogy képtelenek vagyunk felfogni, és nagyra értékelni az emberi létben rejlő lehetőségeket, az emberben levő alapvető jóságot.
A múlt tisztelete önmagában nem fogja a világ kérdéseit megoldani. Meg kell találni a kapcsolatot hagyományaink és jelen életünk között. A jelen pillanat varázslata, és a jelen pillanat átélése az a híd, amely a múlt bölcsességét jelenünkkel összeköti. Ha értékeled egy festmény, zenedarab, vagy irodalmi mű szépségét, attól függetlenül, hogy az mikor készült, most értékeled. Ugyanazt a jelent éled át, amelyben a mű létrejött. Mindig ’most’ van.”


Kettős gyémántjogar - Kalotaszeg

Gyémántjogar kalotaszegi párnán

Kettős gyémántjogar - matyó hímzés


Részlet a Titkos tanítások a magyar mesékben c. könyvből.
A könyv megvásárolható a Karmapa Házban, Taron az ajándékboltban vagy a dharmakonyvek.hu webshopon keresztül itt: https://dharmakonyvek.hu/titkos-tanitasok-magyar-mesekben.html