Humorérzék
A
gyakorlás ösvényén nélkülözhetetlen a humorérzék. A valódi
humorérzék alapja az a képesség, hogy ugyanazt a dolgot egyszerre
több nézőpontból látjuk, és észrevesszük, hogy ami az egyik
oldalról nézve nem igaz, igaz lehet egy másik szempontból, mivel
maguk a dolgok és élethelyzetek a valóságban nem korlátozzák a
róluk alkotott képzeteinket. A nyitott, rugalmas, játékos elme
könnyedén feltalálja magát, és megtalálja a megoldást még
olyan helyzetekben is, amelyek a merev, görcsös elme számára
kilátástalannak látszanak.
 |
| Szarvasok – bronzcsat – a jelenetben garuda arc rejtőzködik – i. e. 6–1. század, Ordosz, Hunország, Belső-Mongólia |
A pecséteken gyakran két, szimmetrikusan elrendezett állat, ember vagy növényi minta jelenik meg, amely „belenézés” után váratlanul egy más képet is megmutat, egy rejtett arcot, amelyet fel kell fedezni, mert nem önmagában, külön van megformázva, hanem a többi minta elemeiből, illetve a minták között lévő üres térből áll össze.
 |
| Garuda, a madarak királya Tibetben |
Ezt
példázza következő mesénk:
A
DOHÁNY NEVE
Magyar
mese
A
GONOSZ ELMENT egy szegény emberhez.
– Te, szegény ember! – Vitt neki egy szál dohányt. – Ezt neveld meg – azt mondja –, de ahogy megneveled, ha nem fogod tudni a nevét, hát
halál a fejedre.
Hát
nem tudta kitalálni, hogy micsoda az. Megnőtt a dohány, jól
plántálta. Oda lyukadt ki, idő volt rá tűzve, hogy mikor jön, s
ha ki nem mondja, halál a fején. Hát ő csak nem tudta. De az idő
meg közeledett. Nagy bánatnak adta a fejét.
– Nekem végem lesz, meg kell halni.
Felesége
kérdezi tőle:
– Te ember, mi lelt téged, étel nem kell, se semmi?
Restellte
is, de végül is elmondja neki:
– Hallod – azt mondja –, így meg így áll a dolog. Nemsokára jön az
a gonosz. Így meg így hagyta, ha nem tudom megmondani a nevét
annak a növénynek, halál a fejemre. Hát mitévő legyek, hová
tekeredjek?
– Hát csak az a baj? Nem tudtad előbb mondani? Magadat ennyire
vesztegetted, miért nem mondtad nékem előbb. Majd segítek én
rajta. Mikorra van a terminus?
– Erre meg erre az időre.
– Na nem baj. Hozzál egy szekér jó földet az udvarra, és azt
csináld meg híg sárral.
Arra
az időre, mikorra a gonosz jött, az asszony levetkőzött anyaszült
meztelenre, és belehengergőzött abba a sárba. Dunyhát kihozatta
az urával.
– Hallod, drágább vagy, mint az a dunyha. Eresszél csak ki abból a
tollából.
Belehengergőzött
azon sárosan. Nem ismerte meg senki, még a gonosz se tudta kicsoda.
Elérkezik
a gonosz. Akkorra meg az asszony készen van, beleragadt a toll a
sárba. Csak hozzáfogott négykézláb menni a növényhez. A gonosz
meg nézi, mi lehet az? Mikor közel van hozzá, hozzáfogott
vergődni, csápolni. Azt mondja az embernek a gonosz:
-
Eredj már, mert elgázolja a dohányt!
Hát
ő kimondta. Elment a gonosz szégyenkezve. Így maradt meg a szegény
ember élete.
 |
| Életfa madarakkal, rejtett istennővel – keresztszemes hímzésminta – Erdély, Magyarország |
A szöveg Láma Csöpel: Igazmondó tükör c. könyvéből származik.
A könyv megvásárolható a Karmapa Házban, Taron az ajándékboltban vagy a dharmakonyvek.hu webshopon keresztül itt: https://dharmakonyvek.hu/magyar-hagyomany/mesek/igazmondo-tukor.html