A HÚSVÉT JELENTŐSÉGE BUDDHISTA SZEMPONTBÓL – Húsvéti tanítás III. rész

Tiszteletreméltó Láma Csöpel húsvéti tanítása – III. rész
(2019.04.22., Tar, Tara templom)

Gondoljuk át kicsit a Húsvét ünnepét, ami egy nagyon fontos ünnep. Európai országban vagyunk, ahol körülbelül ezer éve ünnepeljük a Húsvétot, bennünk van a Húsvét különböző módokon. A magyar néphagyományon keresztül is bennünk van, és a keresztény tanítások révén is. A mi világunkban mind a kettő szerepel, mind a kettő fontos. Locsolkodunk, ez egy magyar hagyomány. Bizonyos helyeken ez egy tavaszi ünnep, amikor szalmababát (kisze) készítenek, és ráolvasnak minden rosszat, ami csak van, és akkor elégetik. Magyarország bizonyos szögleteiben, egészen nemrégiben is gyakorolták. Mostanában felelevenítik folklór szerűen. A tél babát, a hideg rossz babát elégetik, és akkor jön a tavasz, megnyitják a kaput a tavasznak, a melegnek. 

Kisze-baba
Kisze-baba égetés

Ilyen szokások is vannak Magyarországon, de emellett ott van a Jézushoz kötődő szokás. Jézusnak két nagy ünnepe kapcsolódik a Húsvéthoz. A Nagypéntek, ami, és most fogódzkodjatok meg, mert újat mondok – mi ugye azt mondjuk, hogy Jézust akkor keresztre feszítették és meghalt. Jézus azonban nem egy egyszerű ember volt. Az egyszerű emberek meghalnak. Jézus egy nagy mester volt, egy megvilágosodott mester, azok pedig nem halnak meg. Amikor mi a halálról beszélünk, az az ő számukra a megvilágosodás pillanata, a megvilágosodás ünnepe, tehát Jézus megvilágosodásának az ünnepe a Nagypéntek. Nagyon fontos. Egy egyetemes mester, akinek a szeretete és a bölcsessége, pozitív hatása az egész világra elmondhatatlan ma is, kétezer éve elmondhatatlan hatást gyakorol az egész világra – egy ilyen kaliberű mesternek a megvilágosodása történt Nagypénteken. Ez az egyik. A másik pedig a Húsvéthétfő, amikor is mi történt? Az Jézus szivárványtestének az ünnepe, ugyanis azt mondták, hogy eltűnt a sírból. Két ilyen nagy ünnepet foglal magába a Húsvét, tehát minden okunk megvan rá, hogy örvendezzünk, ünnepeljünk, és magunkra gondoljunk.

Jézus thanka - tibeti tekercskép
Jézust a buddhizmus megvilágosultként tiszteli

Itt most mi buddhisták vagyunk, magunk között beszélgetünk, úgyhogy beszélhetünk őszintén. A mi szempontunkból Jézus megvilágosodása emlékeztet a mi megvilágosodásunk lehetőségére – ahogy ő megvilágosodott, mi is meg tudunk világosodni. A másik az ő szivárványtestének, mondjuk így, hogy mennybe menetelének - ez ugyanazt jelenti a buddhista fogalmak szerint – vagyis az ő szivárványban való feloldódásának, fényben való feloldódásának az ünnepe, ami megint csak emlékeztet minket arra, hogy mi is képesek lehetünk ugyanerre. Lehet, hogy nem e szent pillanatban, de az csak rajtunk múlik. E szent pillanatban is képesek lehetnénk rá, ezt mondják a buddhista tanítások. E szent pillanatban, e szent helyen képesek vagyunk a megvilágosodásra, képesek vagyunk arra, hogy szivárvánnyá, fénnyé oldódjon a testünk. 

Buddha szivárványtestben
18. századi tibeti ábrázolás

E szent pillanatban, e szent helyen – ezek nagyon pontosan kimondott szavak. Aki végzi a Milarepa gurujógát, le van írva a szövegben, hogy ebben a szent pillanatban, ezen a szent helyen érjük el a megvilágosodást. Ebben a szent pillanatban, ezen a szent helyen érjük el a szivárványtestet, ugyanúgy, ahogy Jézus elérte. Ez egy nagyon nagy téma, és sokaknak ez egy új megközelítés, de erről beszélni kell, mert ez a mi örökölt kultúránkhoz tartozik – magyarok vagyunk, azt ne felejtsük el. Bár ha itt körbe adnék most egy papírt, lehet, hogy sokan azt írnák rá, hogy EU állampolgár vagyok. De az sem baj, mert az EU-ban is nagyon sok hozzánk hasonló múltú nép van. Tehát Európa egy jó hely, csodálatos hely. Lényeg az, hogy magyarok vagyunk, és nekünk itt magyaroknak ez a kultúránkhoz tartozik, a megvilágosodás is, és a szivárványtest is. Mind a kettő az ősi eurázsiai nem-dogmatikus szellemiség örökségünkhöz tartozik. 

Buddha szobor - Dunhuangi barlangban, Kínában

Buddha maga szkíta bölcs volt, úgy hívják Sákjamuni, ami azt jelenti, hogy Szkíták Bölcse, Szkíta Bölcs. Buddha a Szkíta Bölcs ezt tanította, és azóta is számos szkíta nép fenntartja ezt a hagyományt. A Buddha tanításai elterjedtek a szkíta-hun területeken, és megmaradtak mind a mai napig. A mai napig fenntartják szkíta népek – ott vannak a japánok, a kínaiak nagy része szintén szkíta-hun rokon, Észak-Kínában Mandzsúria, Belső Mongólia, Ujgurisztán, Tibet (ma már mind Kína, legalább is úgy hívják), Dél-Kínában ugyanúgy megvannak – ezek mind buddhista területek voltak. Volt, amelyik átalakult közben, Ujgurisztánban muzulmánok lettek, egyébként máig őrzik a mongolok, tibetiek, Kína északi részén, sokmindenhol őrzik a buddhizmust.

Sziklába vésett óriási Buddha szobor - Bamiyan, Afganisztán, 6-7. század

Lényeg az, hogy mondjuk így, hogy a buddhizmussal visszakapva az örökségünket, az eurázsiai nem dogmatikus szellemiség hagyományát, ébredjünk fel! ÉBREDJÜNK FEL!!! EBBEN A SZENT PILLANATBAN, EZEN A SZENT HELYEN. Ugyanúgy, ahogy Jézus felébredt, és természetesen Buddha felébredt, és nagyon sokan mások is felébredtek. Tehát óvakodjunk attól, hogy Isteneket csináljunk belőlük, hogy csak nekik sikerült, csak ők voltak erre képes – ez teljesen ellenkezik a hagyományunkkal. Ha elolvassuk a magyar úgynevezett népmese kincsünket ezzel az új szemlélettel, észrevesszük, hogy hány mesternek a megvilágosodás történetét olvashatjuk, ezek az úgynevezett Kiskondások, Szépmező Szárnya, Kampó Táltos, Csinosomdrága, Bíró János, Erős János és így tovább, sorolhatnám. A sok úgynevezett tündérmese, ami nem más, mint az egyszerű ember, mint mi, útja a megvilágosodáshoz és a halhatatlansághoz. Mind le van írva, ott van, nevek vannak, történetek vannak. 

A kiskondás - magyar népmese



Milarepa
Tehát óvakodjunk attól, hogy csak neki sikerült, ő kivételes, mert ő isteni eredetű volt. Ez nagyon fontos a buddhizmus szempontjából, ne menjen dogma a gyakorlásba. Például a nagy mester Milarepa – akinek a képe itt látható a Tara templomban, az oltár felett jobbról a második helyen, és fehér köntösben van – hatalmas tibeti jógi volt, aki saját életével bizonyította, hogy egy élet alatt el lehet érni a megvilágosodást, a tökéletes szabadságot. Tudni illik, ő nagyon sok rossz tettet követett el, embereket ölt meg mágiával, tehát rossz dolgokat csinált, utána ezt belátta, megbánta, és elindult a jóga, a meditáció útján, és nem sok év múlva tökéletesen megtisztult és tökéletesen megvilágosodott. Később a tanítványai azt mondták, hogy te biztos valamelyik buddhának az inkarnációja vagy, mert hogy ilyenre voltál képes. És ekkor Milarépa nagyon mérges lett, és azt mondta, hogy ezzel a kitételetekkel az egész dharmát degradáltátok. Azt állítva, hogy csak annak sikerül megvilágosodni, aki már eleve meg volt világosodva, az egész dharmát degradáltátok, ez a legrosszabb, amit mondhattok. Én nem voltam senki, én egyszerű ember voltam, sőt nagyon sok rosszat cselekedtem, viszont a dharma, a gyakorlás, a meditáció segítségével elértem a tökéletes megvilágosodást és ez a dharmának köszönhető, és a saját munkámnak persze. A dharma és saját munka együtt nagyon fontos. A dharma munka nélkül, azt úgy hívjuk, hogy „buddhizmus”. Dharma munkával, azt úgy hívjuk, hogy a megvilágosodás útja. Vannak sokan, akik „buddhisták”, de nagyon kevesen járják a megvilágosodás útját. 

Köszönöm szépen nagyon, hogy meghallgattatok, és próbáljátok meg tényleg bevezetni a hétköznapotokba, hogy ünnepeljétek a jelent, ünnepeljük a világ szentségét, szépségét, ünnepeljük a boldogságot a világban, önmagunkban, családunkban, a munkákban, az utcán, mindenhol, ahol csak vagyunk. Mindig. Mindig ünnep. És ez úgy kezdődhet, hogy az ember az ünnepeken azt mondja, hogy az ünnep az ünnep. Az teszi az ünnepet ünnepé, hogy ezzel foglalkozunk. Persze az ember pihen, az ünnep arra is való, hogy ember pihenjen, a hétvége az szombat, vasárnap, szombaton lehet pihenni, vasárnap lehet aktívan foglalkozni a világ szentségének az ünneplésével. Ezt bevezetjük az életünkbe és megváltozik minden. Megváltozik a mi életünk, és megváltozik a világ. Ha egy valaki elkezdi, már az egész világ megváltozik. 

MINDEN BUDDHISTA MEDITÁCIÓ A SZERETETRŐL ÉS A SZERETET KIFEJLESZTÉSÉRÓL SZÓL

Minden buddhista meditáció a szeretetről és a szeretet kifejlesztéséről szól. És mindenki részt vehet a maga módján. Mindenki alaptermészete a szeretet, és ez az jelenti, hogy mindenki tud energiát tenni abba, hogy a szeretete fejlődjön. Ez nagyon fontos. tehát a szeretetet lehet erősíteni, tisztítani, fejleszteni, hogy ne önző és korlátolt és szűk látókörű, szűkmarkú szeretet legyen, hanem legyen nagylelkű, nagyvonalú, minél többekre kiterjedő, önzetlen szeretet.

Tehát erről szól mind a 3 következő meditáció, csak különböző módokon:

Mahakala meditáció: A Mahakala egy tanvédő, olyan mint egy angyal, mint például Mihály Arkangyal, aki egy kicsit szigorúbb fajta, tehát ilyesmi Mahakala is, ő is egy ilyen szigorúbb fajta angyal, akinek az a dolga igazából, hogy egy kicsit szigorúan nézzen a körmünkre, hogy ne hagyjuk el magunkat, vigyáz ránk, mint egy jó szülő, aki tényleg felelősséggel vigyáz a gyerekére, és nem hagy rá mindent, hogy jó, így is jó, ha akarod csináld, ha nem akarod, ne csináld, úgy is jó. Tehát a Mahakala egy tanvédő, úgy hívják, aki segít bennünket abban, hogy az életünk tényleg értelmesen teljen.

Szúr meditáció: A második meditációkor meggyújtjuk úgymond a szeretet tüzét, és a szeretet tüzén ételt, felszentelt, megszentelt lisztet égetünk el, pirítunk meg, és ennek az illatát ajánljuk fel, mint nektárt, az illat nektárrá változik, és a nektárt felajánljuk az összes lénynek, minden lénynek, élőknek és holtaknak, mindenkinek. Mert a holtak is lények, csak éppen nincsen nekik fizikai testük átmenetileg. Tehát minden lénynek felajánljuk, és ezzel boldogságot és szabadságot küldünk nekik.

Csenrezi meditáció: A harmadik meditáció a Szeretet Buddhájának a meditációja, aki „mindig néz”. A Mindig Néző, aki mindig törődik velünk, mindig gondoskodik rólunk, a gondunkat viseli mindig. Nevezhetnénk gondviselőnek is keresztény szóval. A mindig néző, mindenki gondját viselő Szeretet Buddhája.
Gondoljon mindenki a szeretetre, a szeretteire, kívánjon mindenki jót a szeretteinek, az egész világnak, ha lehet, minél több lénynek, embereknek, állatoknak, és nyissuk meg a szívünket feltétel, önzés és visszatartás nélkül, nagylelkűen. A magyarokra jellemző a nagylelkűség, alapvetően fő vonás a magyaroknál a nagylelkűség. Nyissuk meg a lelkünket, adjunk szeretetet, jó kívánságokat, jó akaratot mindenkinek. Ez a fontos, ezzel kezdődik a jó a világban. A jó nem azzal kezdődik, hogy pénzt osztunk, mert ha önző módon osztjuk csak a pénzt, akkor csak rosszabb lesz, mint ahogy látjuk, hogy mennyi pénzt osztanak minden hónap végén, de önző módon, és attól nem lesz jobb a világ sajnos. Önzetlenül jó akaratot osztunk, boldogságot kívánunk mindenkinek, erről szól a meditáció.