Könyvajánló – gondolatébresztők VI. – SZKÍTA-HUN PREBUDDHIZMUS

Tibet, Potala
A tibetiek az ősi szkíta hagyomány letéteményesei

Létezik valami, amit úgy hívunk, hogy szkíta-hun pre-buddhizmus, amiről szintén nem sokat hallhattunk ezidáig. Hallhattunk már a bönről, mert szerencsére Magyarországon is vannak már bön közösségek, és bönpo lámák jönnek tanításokat adni. De a legfőbb kérdés számunkra valójában az, hogy a buddhizmus miért tudott elterjedni olyan nagy intenzitással ezeken a területeken. Azért, mert megvolt hozzá a szellemi fogékonyság, a szkíta-hun népek ősi nem-dogmatikus beállítottsága már ugyanaz volt, mint a nem-dogmatikus buddhista beállítottságEz annak köszönhető, hogy az ott év tízezredek óta meglévő szellemi közeg, kultúra már gyakorlatilag „buddhista” volt.


Az ősi belső-ázsiai szellemiség elterjedése és kihatása Földünk kultúráira –
Idries Shah, a nagy szufi tudós szerint

Az Eurázsiai Nagy Sztyeppét ősidők óta a mai napig szkíta-hun népek lakják

A bönt Tönpa Senrab idejétől, a bön első számú megvilágosult mesterétől számítják, aki 19.000 évvel ezelőtt élt a mostani Tadzsikisztánban, tehát szkíta-hun területen, szkíta-hun közegben, szkíta-hun kultúrában. Ő ott alakította ki a bön tanításokat, melyek – a tanítványai által onnan áradtak szét minden irányba, Indiába, Kínába, Sang-sungba és persze Tibetbe is. 


Tönpa Senrab Buddha –
19 000 évvel ezelőtt, Közép-Ázsiában élt és tanított Tönpa Senrab Buddha,
akinek hagyománya ma is él Tibetben, és mai követői bön néven nevezik

Fu Shi, Kína első wu papkirálya (i. e. 2953–2838)
 a valóságban megegyezhet a bönpo forrásokban szereplő Gya Kongce Trulgyi Gyalpo-val

Fontos látnunk, hogy ennek a fogékonyságnak, amit a szkíta-hun népek mutattak a buddhizmus iránt, mélyre nyúló gyökere és múltja van, mert év tízezredek óta létezett már ugyanaz a nem-dogmatikus szellemiség, amit a buddhizmus is képvisel. A bön is valójában ugyanaz a szellemiség, csak a fogalmak egy kicsit mások. A bönben is vannak megvilágosultak, buddhák, és a módszerek a meditáció, a jóga, a tanítások is nagyon hasonlóak; ott is megvan a hinajána, mahájána, vadzsrajána, a dzogcsen, a paramiták, a tantrák, a szerzetesek, a jógik. Nagyon fontos nekünk magyaroknak, hogy ez az alap megvolt, és létezett ez a csodálatos, nem-dogmatikus belső ösvény ezen a területen, mondjuk úgy, hogy az idők kezdete óta.


Buddha, a Szkíta Bölcs

Maga a buddhista hagyomány elmondja, hogy Buddha, a Szkíta Bölcs nem az első Buddha, hanem a negyedik, tehát előtte létezett három Buddha Eurázsiában. Az őt megelőző Buddha, akinek a neve Fényőrző, szanszkritul Kásjapa Buddha, 100.000 évvel ezelőtt élt, és Buddha idejében még léteztek követői. Ez a buddhista hagyományban fennmaradt. 
Dipankara Kásjapa, az előző világkorszak buddhája

Ezen távlatokat megérteni óriási dolog, és a számunkra nagyon szükséges. Ez a megközelítés csupán az idő szempontjából mutat be óriási távlatokat, azonban a Szkíták és hunok a Buddhák ősi útján I-II. című könyvben számos más megközelítését is taglaljuk a témának, amik szintén nélkülözhetetlenek a gyakorló számára.
Az adott témakör mélyebb megismerése érdekében böngésszen legújabb blog oldalunkon: https://csomakozpont.blogspot.com/



A könyv megvásárolható a Karmapa Házban, Taron az ajándékboltban vagy a dharmakonyvek.hu webshopon keresztül itt: 
https://dharmakonyvek.hu/magyar-hagyomany/szkita-tudat/szkitak-es-hunok-a-buddhak-osi-utjan-i-kotet.html
https://dharmakonyvek.hu/magyar-hagyomany/szkita-tudat/szkitak-es-hunok-a-buddhak-osi-utjan-ii-kotet.html