 |
| A leendő Buddha, Sziddharta, a szkíta herceg szkíta páncélzatban, közép-ázsiai barlangfestményen – Kucsa |
 |
| Óriás Buddha szobor – Bamiján, Afganisztán, Orgyen |
Szó
van arról is a Szkíták
és hunok a Buddhák ősi útján I-II. című könyvben,
hogy mi,
mint szkíták és hunok, hogyan vettünk már részt ennek a
jelenben való fölébredés hagyományának az életében,
fönntartásában, terjesztésében, gazdagításában és
leszármaztatásában a mai napig.
Mint
tudjuk, Buddha maga szkíta volt, úgy hívják, hogy Buddha a Szkíta
Bölcs, Buddha Sákjamuni. A sákja azt jelenti: szkíta. Buddha
tanítása Indiából egyenesen
északra terjedt, a szkíta világba. A népe, a szkíták követték
őt. Ezt követően a tanítás
tovább terjedt Afganisztánon keresztül, következett Irán,
Közép-Ázsia,
keletebbre a Tárim-medence, Belső-Ázsia, Ujgurisztán, Mongólia,
Tibet, Mandzsúria, Kína, különösen Észak-Kína, Korea, Japán.
Ez a vonulat mind-mind szkíta világ. Itt
a buddhizmus addig nem látott virágzásnak indult, itt alakult ki
az, amit úgy hívunk, a mahajána –
széles út –
buddhizmus, és itt alakult ki az, amit úgy hívunk, vadzsrajána –
gyémántút –
buddhizmus. Óriási kolostorok, templomok épültek, óriási élet
volt, óriási szellemi központok alakultak ki.
 |
| A tan terjedésének egyik fő iránya észak-nyugat volt, és a mai Pakisztán, Afganisztán, Kasmír valamint Közép-Ázsia területén erőteljes virágzásnak indult. Délen a buddhizmus a dravida népeknél terjedt el, kik az újabb kutatás szerint Belső-Ázsiából levándorolt szkíta-hun rokonnépek voltak. |
 |
| Buddha parinirvánája után 236 évvel Asóka kilenc missziót küldött olyan országokba, ahol a buddhizmus még nem volt jól megalapozva. |
 |
| A Kusán időkben alapították meg Nalandát, amely a buddhista világ leghatalmasabb és legbefolyásosabb egyetemévé fejlődött. |
 |
| Buddha – Tunhuang, Mogao, Ganszu |
A szkíta és hun mesterek vitték a buddhizmust Kínába, és így került Kínából Koreába és aztán Japánba. De nem csak oda, hanem Dél-kelet Ázsiába is több szkíta-hun nép vándorolt le. Tehát szkíta-hun mesterek fejlesztették ki az északi buddhizmust, és az ő közvetítésükkel és több évszázados, fáradságos munkájuk eredményeképp honosodott meg a buddhizmus ezekben az országokban. Erről is sok szó esik a könyvben, mert ez a tudás jelenleg még új lehet nekünk itt Nyugaton és Magyarországon. Azonban Keleten ezt tudják, csak itt valahogy Magyarországon ezzel nem nagyon foglalkoztunk eddig.
 |
| A Longmen barlangok – Kína Buddhista barlangtemplomok, melyek alapítása a buddhizmust pártfogoló Északi Wei Dinasztia idejére esik. Ez a dinasztia belső-ázsiai hun-mongol rokon xianbei eredetű volt. |
 |
| Tanvédő Nagy Királyok – A szkíta-hun buddhista művészet monumentális remekei – Longmen barlangtemplom, Belső Mongólia |
Az adott témakör mélyebb megismerése érdekében böngésszen legújabb blog oldalunkon: https://csomakozpont.blogspot.com/
A könyv megvásárolható a Karmapa Házban, Taron az ajándékboltban vagy a dharmakonyvek.hu webshopon keresztül itt:
https://dharmakonyvek.hu/magyar-hagyomany/szkita-tudat/szkitak-es-hunok-a-buddhak-osi-utjan-i-kotet.html
https://dharmakonyvek.hu/magyar-hagyomany/szkita-tudat/szkitak-es-hunok-a-buddhak-osi-utjan-ii-kotet.html