 |
| Bódhiszattva – szkíta kusán művészet |
Buddha
tanításai nyomán a buddhista Belső Ösvény sok követőre
talált, és a nagy Asóka király uralkodása alatt (i. e. 268-232)
egész Indiában virágzott.
 |
| Buddha parinirvánája után 236 évvel Asóka kilenc missziót küldött olyan országokba, ahol a buddhizmus még nem volt jól megalapozva. |
 |
| Buddha tanításai nyomán a buddhista Belső Ösvény sok követőre talált, és a nagy Asóka király uralkodása alatt (i. e. 268–232) már egész Indiában virágzott. |
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
Tan második nagy virágzását a hatalmas szkíta Kusán
birodalomban érte el
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 |
| Kusán Birodalom |
(i.
e. 1. század – i. sz. 3. század), amely magába foglalta
Közép-Ázsia fejlett műveltséggel rendelkező területei mellett
a mai Afganisztánt, Pakisztánt és Kasmírt, valamint a mai
észak-nyugat India és közép-India földrésznyi területeit, a
Gangesztől az Aral tóig. A legendás szkíta kusán uralkodó, “A
Király, A Királyok Királya, Őfelsége Kaniska” idején
(uralkodása kb. i. e. 1. század és i. sz. 1. század közé
tehető) a Tan és az Ösvény már jól meg volt alapozva az egész
birodalomban. A szkíta Kusán műveltség és művészet két
legjelentősebb központja az észak-közép indiai Mathura volt Agra
közelében, és Gandhara észak-nyugaton, a mai Pakisztánban.
 |
| Kaniska, a nagy szkíta tankirály - pénzérmén |
 |
| Buddha – szkíta kusán művészet |
 |
| Bódhiszattva – szkíta kusán művészet |
 |
| Buddhák – Yungang barlangok, Belső-Mongólia |
A
Selyemút
megnyitásával (i. e. 2. sz.), ezen az Indiát Belső-Ázsiával,
Európával és Kínával összekötő nagy kereskedelmi úton a
kereskedők karavánjaival szerzetesek is utaztak, és a Tant
hirdették.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
tanítások nagyszámú támogatóra leltek Belső Ázsiában,
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
így
a szerzetesek hatalmas buddhista közösségeket alapítottak Turfán,
Kusá, Kasgár, Kotán virágzó műveltségű gazdag városaiban, és
másutt. Az elkövetkező évszázadokban hatalmas kolostorvárosok
épültek, amelyek mára fennmaradt romjai, számtalan sziklába vájt
temploma, valamint a nagy magyar tudós Stein Aurél által
felfedezett óriási számú szent könyve a buddhizmus legmagasabb
szintű műveltségéről és művészetéről tanúskodnak.
 |
| Stein Aurél |
 |
| Kolostor Közép-Ázsiában – Mes Aynak, Afganisztán |
 |
| Közép-ázsiai buddhista kolostor – Takht-I-Bhai, Afganisztán |
A
szentiratokat lefordították Közép-Ázsia számos nyelvére, és
gazdag művészeti hagyományok születtek. A tanítások így mind
írásos, mind vizuális alakban terjedtek, és a művelődés
valamint a művészet fejlődésének hatalmas mozgató erejévé
válva nagy hatással voltak Közép-Ázsia népeire.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
Széles Út (szanszkrit: mahajána) tanításai, melyeket Buddha a
felébredt szellem nagy hősei (szkr: bódhiszattva) számára adott,
a nagy szkíta uralkodó Kaniska király alatt kezdtek széles körben
elterjedni, aki összehívta a harmadik buddhista zsinatot
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Buddha
igaz tanításai alapjainak lefektetésére. Ebben az időben ötszáz
mester értette meg tökéletesen a Széles Út valódi értelmét. A
Széles Út szutrák jelentésének terjedése érdekében
ekkor alapították meg Nalandát, amely a buddhista világ
leghatalmasabb és legbefolyásosabb egyetemévé fejlődött. Innen
vitték a Széles Út tanításait Ázsia országaiba az elkövetkező
évezred folyamán.
 |
| A Kusán időkben alapították meg Nalandát, amely a buddhista világ leghatalmasabb és legbefolyásosabb egyetemévé fejlődött. |
 |
| A nagy sztúpa – Sanchi, India |
A
kusán szkíták buddhista műveltségét a később rájuk
telepedett, és az egész hatalmas birodalmukat átvett fehér hunok
is tovább folytatták egy kisebb megszakítástól eltekintve. A
hunok, amint azt az élő magyar hagyományból máig tudjuk, a
szkíták és a magyarok rokonnépe. Ugyanezt vallja minden mai nagy
ázsiai nép hagyománya és mai történetkutatása is.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
fehér hunok, hasonlóan a szkítákhoz, az évszázadok során
hatalmas, gazdag műveltségű birodalmat hoztak létre észak-nyugat
Indiában.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 |
| A Fehér Hun Birodalom |
 |
| Tungvancseng a hunok fővárosa Ordoszban, Belső-Mongóliában – a monumentális városfal romja |
Mai
leszármazottaik a rádzsputok (Királyi Pásztorok) büszke harcos
pásztornépe, akik a mai Radzsasztánban és Pandzsábban élnek.
Más leszármazottaik a mai Afganisztán és Pakisztán északi
elzárt völgyeiben élő népek, akik egészen a 20. század elejéig
megőrizték függetlenségüket.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
buddhizmus így Indiából először Közép-Ázsia felé vette
útját, ahol az ott élő szkíta-hun népek között sok évszázadon
át nagymértékben elterjedt, és itt vált a későbbi Ázsia
szellemiségét és arculatát meghatározó erővé.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Itt
alakult ki a Széles Út és a Gyémánt Út szellemisége. A Gyémánt
Út tanítások legfontosabb központját, Orgyen országát a
hagyomány alapján a mai kutatás az észak-pakisztáni Szvát
völgyébe helyezi.
 |
| Sztúpa romja a Szvát völgyben, Pakisztánban a szkíta kusán és fehér hun időkből |
A
szellemiség mellett a buddhizmus művészete is itt öltötte fel
későbbi, és a mai napig jellemző alakját. A szkíta kusán
műveltségben alakult ki Buddha ábrázolása (azt megelőzően
Buddhát nem ábrázolták), az a rendkívül finom arányrend,
amellyel Buddhát, mint a megvilágosodás jelképét ma is
megjelenítjük. De itt alakult ki a buddhista sztúpa mai, Tibetben,
Belső és Kelet Ázsiában használt alakja is. Így a tari sztúpánk
is a szkíta buddhista műveltségre és művészetre vezethető
vissza, amely ezt a csodálatos élő hagyományt máig megőrző és
továbbfejlesztő tibeti tanítóink közvetítésével került végül
vissza hozzánk, a szkíták és a hunok utódaihoz.
 |
| A sztúpa korai kialakulása 1. Kurgán – szkíta temetkezési halom – elterjedése: a Kárpát-medencétől Mongóliáig; 2. Indo-görög sztúpa i. e. II. század; 3. Indo-görög sztúpa i. e. II. század; 4. Késői indo-görög, indoszkíta sztúpa i. e. I. század; 5. Kusán sztúpa i. sz. II. század |
 |
| Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpa – Tar A hazánkban épült sztúpák a szkíta buddhista műveltségre és művészetre vezethetők vissza |
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
buddhizmus Közép Ázsiából terjedt tovább Ázsia többi
országába.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
hagyomány és a mai kutatás egyetért abban, hogy Kínába a Tant
innen vitték át nagy tudású, szkíta-hun szerzetesek. Az első
An-sih-kao pártus tanító volt, aki kb. i. sz. 148-171-ig végzett
fordító munkát Lo-jangban. Őáltala vette kezdetét a közel ezer
éves fordítói munka Kínában. K'ang-seng-k'ai a mai Szamarkand
területéről érkezett a 3. században. Csu-fa-hu vagy Dharmaraksa
Tokharából jött a 3-4. században. Amikor az 5. században
Kumárádzsiva megérkezett Kusából, a fordítási munkálatok
Kínában elérték a tetőpontot.
 |
| Kumaradzsíva szobra Kucsában a Kizil barlangok előtt – Ujgurisztán |
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
tibeti buddhizmus kialakulásában is főszerepet játszottak azok a
mesterek, akik erről a területről származtak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A
tibeti buddhizmus számára szent országot, Orgyent, mind a
hagyomány, mind a mai nyugati kutatás az észak-pakisztáni Szvát
területre helyezi. Ezt számítják a Gyémánt Út szellemisége fő
központjának, ahonnan sok nagy tanító érkezett mind Indiába,
mind pedig Tibetbe, illetve sok esetben Indián keresztül Tibetbe. A
Gyémánt Út hagyomány legnagyobb mesterei közül sokan innen
jöttek.
 |
| Orgyen (szkr. Oddijána) Birodalma Közép-Ázsiában, és a Sang-sung Birodalom a mai Nyugat-Tibet területén |
Buddha
kortársa volt Indrabuti, Orgyen királya, ő volt az, aki a Gyémánt
Út tanításait Buddhától az emberek közt elsőként megkapta. De
Orgyenből származnak olyan megvilágosult mesterek is, mint Garab
Dordzse, valamint Padmaszambhava, aki a buddhizmust Tibetben
megalapozta, és sokan mások. Emellett a tibetiek folytonos
összeköttetésben voltak Közép Ázsia többi buddhista
központjával is.
A
szkíták és a hunok buddhista műveltségét Belső Ázsiában
egyik utódnépük, az ujgurok folytatták tovább magas szinten,
majd pedig a mongolok – akik szintén a hunok leszármazottainak
tartják magukat – vették át immáron a tibetiek közvetítésével,
és tartják fenn, mind a mai napig.
 |
| Ujgur hercegnők – falfestmény – Bezeklik barlang, Ujgurisztán, IX–XII. század |
Mindezt
a buddhista hagyományból tisztán és világosan kiolvashatjuk, de
a mai nemzetközi, keleti és nyugati tudományos kutatás is
megerősíti. Láthatjuk ebből, hogy őseink szellemisége egykoron
elválaszthatatlan volt attól a fennkölt szellemiségtől, amely a
Megvilágosulttól ered, és azt is láthatjuk, hogy őseink, a
szkíták és a hunok, milyen hatalmas mértékben járultak hozzá
az egész emberiség e legnagyobb kincsének a kifejlesztéséhez,
elterjesztéséhez, valamint értékeinek fenntartásához.
Természetesen
mindez nem maradt nyom nélkül a mi számunkra sem. Népünk
szellemi hagyományában a figyelmes kutató könnyen rátalál mind
a Keskeny Út, mind a Széles Út, mind pedig a Gyémánt Út
tanításaira közvetlenül is, de a Tan ismeretében
megállapíthatjuk azt is, hogy egész népi műveltségünkben és
szellemiségünkben meghatározó szerepet játszik a buddhista Belső
Ösvény a sámánisztikus elemek mellett. A buddhista szellemiség
együttélése a sámánizmussal egyébként egy olyan jelenség,
amely jellemző a mai buddhista műveltségek mindegyikére.
Így
a Megvilágosult által megmutatott fennkölt Belső Ösvény egy
olyan búvópatakhoz hasonlít, amely hosszú időn át a felszín
alatt áramlott, azonban, hála megvilágosult tibeti tanítóink
jóságának, ma újra teljes dicsőségében, tisztaságában és
erejében bukkant fel nálunk, hogy újra megtermékenyítse és
megvilágosítsa szellemünket és hosszú méltatlan sötétség
után újra a megvilágosodás tiszta és gyümölcsöző ösvényére
léphessünk.
Források:
Tulku
Döndup: Masters of Meditation and Miracles – Shambala,
The
Teachings of Buddha – Bukkyó Dendó Kyókai, Tokyo
World
Peace Ceremony Bodh Gaya – Dharma Publishing, Berkeley
Robert
E. Fisher: Buddhist Art and Architecture – Thames and Hudson,
London
Tamara
Talbot Rice: Ancient Arts of Central Asia – Thames and Hudson,
London
Dr
Aradi Éva: A fehér hunok Indiában – Turán, Budapest