Könyvajánló – gondolatébresztők II. – A nem-dogmatikus belső fejlődés útja

Láma Csöpel:

SZKÍTÁK ÉS HUNOK A BUDDHÁK ŐSI ÚTJÁN I-II. kötet

A BUDDHIZMUS NEM-DOGMATIKUS BELSŐ ÚT

A buddhizmus nem egy tételes vallás, aminek el kell fogadni a dogmáit, és úgy alakítani az életet, hogy azoknak megfelelően éljünk, mert az csupán egy vallásos beállítottság lenne. Azonban itt nem erről van szó. Mondhatjuk, hogy mivel nem dogmatikus, nem is vallás. Ez egy szellemi út, egy belső út, egy belső ösvény.

Tiszteletreméltó Garchen Rinpocse

Ezzel kapcsolatban először is nagyon fontos megérteni, hogy mit is jelent valójában a belső ösvény. A belső azt jelenti, hogy mibennünk van – énbennem, mindenkiben önmagában. Mindenkinek önmagának van egy útja, ezt hívjuk belső ösvénynek. Ezt nagyon fontos megérteni, mert ezt a belső ösvényt nem lehet semmi külső ráhatással sem akadályozni, sem ösztönözni. Ezt vagy csináljuk magunkban belül, vagy nem csináljuk. Vagy történik, vagy nem történik bennünk. De olyan nincs, hogy külső kereteket szabunk neki, akár ösztönző, akár gátló kereteket, mert ez nem lehetséges.
Számos szentéletű tibeti jógi élete is megmutatja ezt, akik például kínai fogságba kerültek. Sokan ismerik Tiszteletreméltó Garchen Rinpocse történetét, aki fiatal korában fegyverrel harcolt a kínai megszállók ellen. Abban az időben nem volt még szerzetes, hanem egyszerűen egy tibeti ember, aki fölkelt a kínai hódítók ellen, és fegyverrel a kézben harcolt. Majd elfogták és börtönbe, koncentrációs táborba került.
Rinpocse különleges intelligenciája révén kivált a hétköznapi emberek közül. Olyan karmával rendelkezett, hogy azt a kegyet kapta magától a tábor vezetőségétől, hogy tanult emberek közé rakták be, akik között magas rangú lámák, jógik is voltak. Ekkor kezdett a belső ösvénnyel foglalkozni, és ott a börtönben építette fel a maga belső ösvényét, olyan módon, hogy nappal dolgozott, éjszaka pedig meditált, alvás helyett, és idővel nagyon komoly eredményeket ért el.

Szaraha: Ha a Titkot nem ismerik,
a szent szövegeket a papok hiába olvassák

Ez is mutatja, hogy ha felépül a valódi belső ösvény, az a legrosszabb külső körülmények között is működik. A legeslegrosszabb körülmények között is, ahol kifejezetten üldözték a buddhizmus gyakorlóit. Nem csak tiltották, hanem üldözték is őket. Még ilyen körülmények között is fel lehet építeni a belső ösvényt. Nem beszélve tehát az ennél enyhébb körülményekről, gátló állapotokról. Ez mutatja, hogy a belső ösvény egyszerűen bennünk zajlik, mibennünk van, nem lehet külső eszközökkel szabályozni. Ez egy fő különbség a belső ösvény és a vallás között.
A vallásgyakorlást be lehet tiltani oly módon, hogy nem csinálhatjuk a szertartásokat, nem imádkozhatunk, nem mehetünk a templomba stb. A belső ösvényt azonban nem lehet tiltani, mert az bennünk folyik, a tudatunk legmélyén, és nem is tud más róla, csak mi. Nincs semmi külső látszata a gyakorlásnak. Az eredménynek viszont már van, mert szeretetteljes, csodálatos emberek lesznek azokból, akik komolyan foglalkoznak a belső ösvénnyel. A Szkíták és hunok a Buddhák ősi útján I-II. című könyv azért íródott, hogy segítsen bennünket ennek megértésében.

Buddha, a Szkíta Bölcs

XVI. Gyalwa Karmapa -
A tibeti buddhizmus Karma Kagyüpa hagyományának feje

A BELSŐ FEJLŐDÉS ÚTJA

A belső ösvény nem dogmatikus, hanem kizárólag a belső fejlődésünk útja, ami egy tekervényes út. Képzeljük csak el, amikor egy kanyargós hegyi úton megyünk – az nem olyan, mintha az Alföldön utaznánk, ahol vonalzóval húztak egy utat, és azon nyílegyenes tudunk haladni több tíz kilométeren keresztül. A belső ösvény nem ilyen nyílegyenes út, hanem olyan, mint egy hegyi út. Lehet, hogy csak pár méterre látunk, aztán pedig jön egy kanyar, és nem tudjuk, mi van utána. Amikor eljutottunk a kanyarig, akkor tárul föl előttünk az út következő szakasza a következő kanyarig. Ezért nincs értelme dogmákat lefektetni a belső ösvényen, ahol mindenkinek megvan a saját kanyargós útja, ahol jó esetben is csak a következő kanyarig látunk, de az is előfordulhat, hogy köd van, és az orrunk hegyéig sem. Így tehát nem lehet előre látni, nem hogy a végeredményt, de még a következő lépés utáni lépést sem. Azt érezzük, hogy rendben, ez a lépés nagyjából megvan, de hogy mi lesz a következő, arról fogalmunk sincs. Tehát nincs helye dogmának, nincs helye egy általános tételes tanításnak, ami a buddhizmusban valóban nincs is.

Jézus, Mária, Szent Anna (Leonardo da Vinci)
A buddhista mesterek Jézusban a megvilágosult bódhiszattvát, Máriában pedig a Szabadító Buddha Anyát (szanszkrit nevén: Tara) látják

Buddha, úgy mondják, 84 000 fajta különböző tanítást adott. Ez azt jelenti, hogy minden tanítványának személyre szóló tanítást adott. Nem fektetett le általános érvényű tantételeket vagy megkérdőjelezhetetlen dogmákat, hanem mindenkinek azt tanította, ami az ő személyes útjához segítséget nyújtott. Előfordul ezért, hogy tanításai egymásnak ellentmondani tűnnek, bár a valóságban minden egyes tanítás az adott tanítvány szellemi fejlődését célozta, így tehát nincs köztük ellentmondás. Amennyiben a belső ösvény útjára akarunk lépni, nagyon fontos megértenünk, hogy az a mi személyes utunkká kell hogy váljon. A Szkíták és hunok a Buddhák ősi útján I-II. című könyv azért íródott, hogy segítsen bennünket mindezek megértésében.