Szemelvények Csöpel Láma: Szkíták
és hunok a Buddhák ősi útján I-II című könyvéből
Minden atomban annyi buddha van,
ahány buddha van a világmindenségben,
és minden buddhát buddhafiak vesznek
körül.
Így vizualizálom a számtalan
tudatszint számtalan valóságterét,
melyet kivétel nélkül győzedelmesek
töltenek be.
 |
| A Kailas hegy látképe |
 |
| A Kailas hegy az égből |
 |
| A fenséges Kailas hegy Tibetben - a Világmindenség tengelyében álló Meru hegy testet öltése Földünkön |
A Dalai Láma írja:
A buddhista világban elismerjük, hogy
a világmindenség eredetének teljes megismerése gyakorlatilag
lehetetlen. A Virágdísz Irat című Széles Út szöveg tartalmaz
egy hosszadalmas kifejtést a végtelen világmindenségekről és az
emberi megismerés korlátairól. A „Megszámlálhatatlan” című
fejezet felsorol egy sor rendkívül magas számot, melyeket olyan
címszavakkal látnak el, mint „megszámlálhatatlan”,
„mérhetetlen”, „határtalan” és „hasonlíthatatlan”. A
legmagasabb szám a „ki-nem-mondható a négyzeten”, amely annyit
tesz, mint a „kimondhatatlan” szorozva önmagával! A Virágdísz
Irat felveti a kérdést, hogy ha a „ki-nem-mondható” számú
világmindenség minden egyes atomja „ki-nem-mondható” számú
világmindenséget tartalmaz, még azzal sem merítjük ki a
világrendszerek számát.
INDRA HÁLÓJA
Hasonlóképp, a szöveg gyönyörű
költői sorokban hasonlítja a világ bonyolult és mélységesen
összefüggő valóságát egy kristálygyöngyökből álló
végtelen kiterjedésű hálóhoz, melyet Indra drágakőhálójának
neveznek. A háló minden egyes csomójánál egy kristálygyöngy
van, amely összefügg az összes többivel, és tükrözi önmagában
mindet. Az ilyen hálón egyik gyöngy sincs sem a középpontban,
sem a kerületen. Minden egyes gyöngy a középpontban van, mivel
tükrözi az összeset. Ugyanakkor a szélen van, mivel ő maga
tükröződik az összes többi gyöngyben. Adott lévén minden
dolog mélységesen összefüggő volta a világmindenségben, nem
lehetséges tökéletesen megismerni még csak egyetlen atomot sem,
hacsak valaki nem mindentudó. Egyetlen atom tökéletes ismerete az
adott atomnak a végtelen világmindenség összes többi
jelenségéhez fűződő viszonyainak ismeretét jelentené.
A VILÁGMINDENSÉG KAPCSOLÓDIK A
LÉNYEK TUDATÁHOZ
Általában úgy beszélünk a
világmindenség eredetéről, mintha az pusztán csak élettelen
anyag és energia elegyéből állna – galaxisok, fekete lyukak,
csillagok, bolygók és a szubatomi részecskék vadonja. A Belső
Ösvény távlatából azonban az elme szerepe a kritikus kérdés.
Például, mind a Kálacsakra, mind az Abidharma kozmológia sajátja
az a nézet, hogy egy adott világmindenség kialakulása
bensőségesen kapcsolódik a lények karmikus adottságaihoz, azaz
tudatához.
 |
| A világmindenség mandalája a Kálacsakra Tantra szerint |
 | |
|
 |
| A világmindenség mandalája az Abidharma szerint |
 | |
|
Mai nyelven megfogalmazva, tekinthetjük
úgy, hogy ezek a buddhista kozmológiák azt állítják, a bolygónk
oly módon fejlődött ki, hogy képes legyen támaszul szolgálni
mindazon lények evolúciójához, amelyek a Földön ma létező
fajok miriádjainak alakját öltik (alakjukat pedig karmikus
adottságaiknak megfelelően nyerik el)…
A buddhista kozmológia szívében
nemcsak azt az eszmét találjuk, hogy világrendszerek sokasága
létezik (egyidejűleg) – bizonyos szövegek szerint végtelenül
több, mint a Gangesz medrében található homokszemek száma –,
hanem azt az eszmét is, hogy ezek állandóan a keletkezés és elmúlás állapotában vannak. Ez
azt jelenti, hogy a világmindenségnek nincs abszolút kezdete vagy
vége.