A nem-dogmatikus szemlélet az eurázsiai szkíta–hun övezet meghatározó szellemisége, bár napjainkban itt is egyre jobban tapasztalható a vele ellentétes irányba mutató materialista ráhatás. A hagyományosan jellemzően főként állattenyésztő életmódot folytató népek sok helyen ma is az ősidők óta meghatározó, megvilágosult mesterektől származó szellemi ösvényt követik, ami a szellemi és tárgyi kultúrában is felfedezhető.
 |
| A nem-dogmatikus belső ösvény az eurázsiai szellemiség alapja |
 |
| Jakok a tibeti pusztán |
 |
| Jakok teherhordásra használt fanyereggel |
 |
| Buddha |
A közép-ázsiai eredetű, napjainkban főként a tibetiek körében gyakorolt, 19 000 éves, ugyancsak nem-dogmatikus bön, és a buddhista szellemi út igen közel áll egymáshoz. Sokan azt tartják, hogy a bön a buddhizmusnak egy korábbi hagyománya, amely az előző kor Buddhájától ered.
Azok, akik a lényegtelent lényegesnek tartják,
és a lényegest lényegtelennek,
sosem érik el a lényegest,
mivel a téves szándékok világában élnek.
- Buddha
 |
| Tönpa Senrab Buddha, a bön nem-dogmatikus belső ösvényének tanításait útnak indító megvilágosult mester |
 |
| Mongol kislány |
 |
| Jurták Mongóliában |
Ki teremti a világot?
 |
| A nem-dogmatikus belső ösvény az eurázsiai szellemiség alapja |
„Azok vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk a gondolatainkkal jön létre. Gondolatainkkal teremtjük a világot.”
Ha meg akarjuk érteni a nem-dogmatikus belső ösvényt, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy mi hogyan látjuk ezt a kérdést. Ha úgy látjuk, hogy ez valóban így van, akkor ebből az is következik, hogy a legokosabb dolog, amit kezdhetünk az életünkkel, hogy az elménket rendbe szedjük.
Egy zavaros, elvadult elme veszélyes világot teremt, amely eltávolodott a valóságtól, és teli van zűrzavarral, téveszmékkel, hazugsággal, önámítással, romboló hajlamokkal és szokásokkal, nyomorúsággal és szenvedéssel. Egy letisztult, önmaga természetével tisztában lévő elme a valósághoz közel álló, tiszta boldog világot hoz létre.
A nem-dogmatikus belső ösvény nem szól másról, mint hogy módszereket ad ahhoz, hogy a zavaros tudatállapotainkat, mint értékes nyersanyagot felhasználva tiszta, kezelhető, áldásos teremtő erőkkel teli elmévé képezhessük. Az, hogy milyen szokásokat alakítunk ki az elménkben, rajtunk múlik.
Nem dogmatikus belső ösvény - megnyílás a valóság gazdagsága felé
 |
| Naropa |
A dolgokat külső valóságnak látni tévedés –
Mint az álomképek, valós léttől mentesek
Minden dolog a saját elméd
Mint egy nagy folyó szakadatlan árama,
Bármit teszel, értelme van. –
Ez az örök felébredt állapot,
A nagy gyönyör, a szenvedésnek helyet nem hagyó.
- Naropa
Az elménkben felépített szokások következményeként tapasztaljuk jelenlegi valóságunkat. Gondolataink szertelenül csaponganak, a bosszúság, harag, sértődöttség, vágy egy pillanat alatt fellobbanhat bennünk bármikor. A felépített, szenvedést okozó szokásainkat meg lehet változtatni.
Sokszor a fontos dolgokat jelentéktelennek tekintjük, a jelentéktelen dolgoknak hatalmas jelentőséget tulajdonítunk. Képesek vagyunk akár egész életünket elhibázott célokra szánni.
A belső ösvény tanításai rávezetnek minket arra, hogyan nyílhatunk meg a mindig jelenlévő és elérhető valóság kimeríthetetlen gazdagsága felé, amire minden pillanatban végtelen lehetőségünk van. Alapvető jóság természetünk a legfontosabb értékünk. Ennek köszönhetően képesek vagyunk felébredni az elme álomszerű kuszaságából.
Ez a legfontosabb dolog, amivel foglalkozunk a belső ösvényen, s akkor valós alapokra kerül az életünk. A dolgok megoldódnak, mert az elme természete öngyógyító.
Belső utazás – első kézből való megtapasztalás
 |
| A szerencsés világkorszakunk ezer buddhája (részlet) |
mert a buddhák csak tanítják az utat.
- Buddha
A buddhista belső ösvényen nincsenek dogmák, tekintélyelvű merev szabályok, megkérdőjelezhetetlen tantételek. Senki sem mondja meg, hogy a dolgok hogy vannak, nem írják elő, mit kell tenni. A gyakorlóra van bízva, hogy megalkossa saját személyes útját, amely elvezeti a valóság közvetlen, első kézből való megtapasztalásához. A tanítások csak tanácsot adnak a belső utazáshoz. Útjelző táblák, megmutatják az utat, de az utazó szabad belátására bízzák a döntést, melyik irányt választja.
 |
| Maitreja Buddha, az eljövendő kor buddhája |
A dogma mentes szemlélet egyben azt is jelenti, hogy a gyakorló a különböző vallásokban a Belső Ösvény különböző jelmezeket öltött hagyományait látja, ezért egyenlő tiszteletben tartja őket azzal, amelyet ő maga követ, miközben saját útját járja mestere vezetésével.
A Dalai Láma ezt így fogalmazta meg:
„Az egyén viszonylatában az ’egy vallás, egy igazság’ a mérvadó, a közösség viszonylatában azonban a ’több vallás, több igazság’. A kettő között nincs ellentmondás.”